Mivel hamarosan (május 8.) itt a második Magyar kézműves fagylalt napja, úgy döntöttünk, ideje megmutatnunk, honnan is ered ez a hűsítő édesség, és hogyan alakult a “pályafutása”.
A fagylalt elődje
A fagylalt korai változatát már az ötezer évvel ezelőtt élő kínaiak is élvezhették. Ezt a hűsítő finomságot hóból, tejből, gyümölcsléből és fűszerekből készítették. A perzsák és az arabok lelkes közvetítésének hála, a Földközi-tenger menti országokhoz is eljutott. Hippokratész (szül. kb. i. e. 460.), aki szerint a betegségeket a négy fontos testnedv (fekete epe, sárga epe, nyál, vér) aránytalanságai okozzák, a betegeknek fagylaltot írt fel, mivel úgy vélte, ez az étel élettel tölti meg a testnedveket. De nemcsak ő tartotta jótékony hatásúnak; Nagy Sándor élénkítőszer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt. Ugyan akkor még folyékonyabb állagú, italszerű készítmény volt a végeredmény, ami borból, mézből, és gyümölcsökből állt. Néró császár pedig annyira odavolt ezért az édességért, hogy képes volt akár négyszáz kilométeres távolságból jeget hozatni. Szolgálói ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel ízesítették.
A nagy ötlet
Marco Polo idejében egyszer csak rájöttek, hogy mennyivel egyszerűbb egy fagylaltkészítő edényt lefagyasztani, ahelyett, hogy a készítményhez jeget kevernének. Hamarosan meg is nyitotta kapuit a világ első fagyizója, a Café Procop 1672-ben, hol máshol, mint a gasztronómia fellegvárában, Párizsban. Eleinte csak nyaranta állt nyitva a vendégek előtt és csak citrom ízesítésű hűsítőt árultak, de nagy népszerűségnek örvendett a hely. Rousseau, Voltaire és Napóleon is szívesen ellátogatott oda. Az 1700-as évek végére az addig csak előkelőségekhez elérő édességet már nyolcvanféle ízesítéssel a polgárok is könnyen elmajszolhatták.
Voltaire és Diderot a Café Procop-ban
Ahogy készült
A fagylaltkészítés eleinte nem volt a legkönnyebb munka. Egy sóval és jéggel bélelt nagy tartályban forgott egy kisebb, amelyben egyaránt keveredett és hűlt a massza. Csakhogy nem önmagától forgott, hanem inasok serény keze tekerte fokozatosan a gép karját. Olykor pár lelkes gyerek is beállt segíteni ingyen fagyi reményében. A keverés elengedhetetlen része a készítési folyamatnak, ugyanis a keverés során keletkező légbuborékoktól lesz igazán krémes állagú. És hogyan tárolták? A befagyott folyók vagy tavak vizét egy szalmával bélelt verembe összegyűjtötték, ami fridzsiderként funkcionálva megtartotta a fagylalt hőmérsékletét. Az első kézzel készített fagylalttölcsért 1825-ben dokumentálták egy francia szakácskönyvben. A tömeggyártásig még 1918-ig várni kellett. Az első fagylaltgyárat Jacob Fussell alapította 1851-ben Baltimore-ban.
A fagyi hazánkban
Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix, a nápolyi király lánya gazdag udvartartást hozott magával, sütő- és cukrászmestereket is. Krónikák ugyan nem őrizték meg a királyi lakomák fogásait, de különböző levelekből, elbeszélésekből kiderül, hogy fogyasztottak fagylaltot, vagyis mivel a hölgy olasz földről érkezett, a gelato-t. Később az 1700-as években visszaköszönt ez a desszert a törökök révén, de akkor is csak a főúri lakomákon lehetett rábukkanni. Magyar elnevezés terén nagy volt a bizonytalanság, mert legtöbbször vagy gelatónak, vagy Eis-nak nevezték. A fagylalt szó egy bizonyos testőr-íróhoz köthető, Báróczi Sándorhoz, ám közel hetven év kellett, hogy elterjedjen. A nyelvújítás korában, amikor egyre több helyen szolgáltak fel Eiskörbchent (vagyis fagylaltkosárkát), az írók és a költők, hogy a magyar nyelvet megőrizzék és persze bevonuljanak a történelembe, egyre-másra alkották meg szó-kreálmányaikat: hűsölde, fagylalda, cukrászda, hideg nyalat, a firkászok gúnyosan bélgörcsde néven emlegették a kiszolgáló helyiséget.
Kísérletező kedv
Európában a 18. és a 19. század fordulóján egyre több összetevőt, alapanyagot próbáltak ki a hűsítő finomsághoz. Például cukrozott narancsvirágot, reszelt sajtot vagy zsemlemorzsát. A szokatlan ízkombinációk és a kísérletező kedv nem hanyatlott napjainkra, példa pár fura fagyira: fokhagymás, savanyú káposztás, francia libamájas, kandírozott baconös, japán hal ízű. (Nézz meg többet itt!) A rajongók szeretete töretlen, talán nem is csoda, hogy a kézműves fagylalt és a fagyasztott joghurt egyre nagyobb teret hódít. A fagylalt mára már összeforrt a tejes vagy vizes alapú krémes, gyümölcsös, csokis vagy vaníliás édességgel, de sok rokona létezik szerte a világban. Ilyen például a granita (olasz, főként víz és gyümölcs keveréke), a szörbet, a jégkása,a kulfi (indiai krémes állagú fagyi) és a halo-halo (filippínó tejes édesség édes babbal és gyümölcsökkel).