Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében

Olvasási idő: 2 perc

Egy XV. században élt és mártírhalált legenda sorsa szolgálhat-e jelenidőnkben tanulságul? A Katona József Színház intenzív és bátor előadása egyértelműen állást foglal ebben a kérdésben.

Kocsis Gergely a Jeanne d’Arc-ban
Forrás: Katona József Színház web oldala

A Kamrában olyan előadás született Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében címmel, amely megtartja a történelmi hitelességet, de nagyon aktuális és friss korképet mutat a múltról és napjainkról.

A toleranciát nélkülöző, érdekektől vezérelt, hiú férfiak megrettennek az egyszerűséget, a tisztaságot és az igazságot képviselő fiatal lánytól. A hatalom birtokosai mind félnek. Rettegnek, mert nem bíznak senkiben és mert a lelkük mélyén tisztában vannak azzal, hogy közel sincs meg az igazi tudásuk és képességük ahhoz, amibe beleszülettek. A düh és a tehetetlenség érzetét váltja ki belőlük a fiatal lány karizmatikus képessége. A szegény körülmények közé született Jeanne d’Arc tükröt mutat nekik azzal kapcsolatban, hogy alapvetően ők a hitetlenek. Jeannae d’Arc azért nem fél, mert ő tényleg hisz valami magasztosabb eszmében és tetteiben ahhoz is tartja magát. A rendező – Hegymegi Máté – nagyon jól érzékelteti, hogy Jeanne d’Arc hite nem egyenlő a fanatizmussal. A darabbeli férfiak torzulnak el vakhitükben.

Az orleans-i szűz története sok alkotót megihletett. Garai Judit a nagy elődök – Anougilh, Shaw, Schiller – drámáit felhasználva írta meg a maga, nagyon friss szellemiségű szövegkönyvét. Hegymegi Máté rendezése – felhasználva az összművészeti elemeket – úgy modern, hogy egy pillanatra sem engedi elveszni a mű gondolatiságát. Látványosak a jelmezek (Kálmán Eszter) és az egyszerűnek tűnő díszletek (Fekete Anna) pedig – szimbolikus jelentésük által – fontos funkciót kapnak.

A szereposztás magáért beszél: Mészáros Blanka, Dankó István, Elek Ferenc, Kocsis Gergely, Máté Gábor, Mészáros Béla, Rába Roland m.v., Tasnádi Bence, Vajdai Vilmos. A figurák enyhén parodisztikusak és tipizáltak, miközben megtartják egyediségüket és legalább annyira színes karakterüket, mint az ötletes és látványos jelmezeik. A humor, az irónia és dráma mindegyik szerepben jó arányban jelenik meg.

Mészáros Blanka – egyedüli nőként és főszereplőként – tökéletesen megállja a helyét a „katonás” férfiak között. Az előadást indító monológjában nagyon fontos üzenetetek közvetít. Már azokért a mondatokért meg kell nézni a Kamrában a december 18-án bemutatott Jeanne d’Arc-ot. És azért, mert nagyon színvonalas és erős előadás.