Megnéztük a Momentán Társulat új darabját, és most is annyit nevettünk, és úgy átvettük a színészek pozitív energiáját, mint legutóbb. A rendezők viadala abból indul ki, hogy négyen négyféle filmet rendeznek, természetesen a közönség bevonásával. A filmeket minden egyes jelenet után taps – szavazásra bocsátják, és nyilván csak egy maradhat.
Aki volt már Momentán előadáson, az tudja, hogy egy improvizatív társulatról van szó. Minden esetben van egy koncepció, ami köré épül a darab, de ezt leszámítva senki nem tudja, hogy mi fog történni, a színészek sem. A poénok pár másodperc alatt születnek, egy karakter megformálására szintén néhány gyors pillanat áll rendelkezésre, rengetegszer kell levetni egy szerepet, majd felvenni egy másikat. Nagyon intenzív élmény ez tehát a társulatnak és a publikumnak egyaránt, a rögtönzés kreatív energiája pedig mindenkit átjár.
Rendezők Viadala
A bevezetőben a négy rendező javasolt két – két műfajt, a közönség választhatta ki, hogy melyiket mutassák be. Így végül egy horror, egy összeesküvés-elmélet témájú akció, egy vérbeli melankolikus magyar művészfilm, valamint természetesen egy erotikus alkotás került terítékre. Ha nem egy improvizatív előadásról lenne szó, akkor itt most ki kellene tennem egy jókora “spoiler alert”-et, így viszont nincs rá szükség, ha elmentek a következőre, az úgyis más lesz.
A horror jól indult, egy Disneylandben romantikázó nászutas pár keveredett bajba a szellemkastélyban, viszont valahogy végül kevésnek bizonyult az ötlet, a megszokott klisék pedig ijesztő helyett halálosan viccesek lettek. A darab alatt eszembe jutott az a javaslat, hogy próbálj meg hang, zene nélkül megnézni egy horrort, és fetrengeni fogsz a nevetéstől, a rémisztő hatások nélkül ugyanis annyira komikus.
Az összeesküvés-elmélet témájú akciófilm ott bukott meg szerintem, hogy nem sikerült megfelelő alapötletet választani. Az “Elvis titokban él” gondolatból valahogy nem sikerült elég kreatív sztorit kihozni. Ráadásul nem volt akciófilm-jellege, sokkal inkább egy lecsúszott Elvis-imitátor lapos drámájának indult, ki is pontozódott az első szavazáson.
A harmadik döntőbe jutott alkotás, a magyar művészfilm nagyon betalált, valahogy mindenki azonnal ráérzett azoknak az alkotásoknak a kissé tragikusan vicces, igazi hazai életérzést sugárzó hangulatára, amely a magyar művészfilmeket olyan egyedivé teszi. Az eltúlzott világfájdalmat, a borongós, szürke képeket, a főhős homlokán látható barázdákat percekig mutató közeli képeket mindenki nagyon gyorsan oda tudta képzelni. Ráadásul a főhős önsorsrontó drámája, amelyből két perc alatt ki lehetne szállni, ha nem lenne olyan édes a szenvedés, szintén komikusnak hatott ebben a groteszk megvilágításban.
Hajszálon múlott csak, hogy nem ez, hanem az erotikus film nyerte meg a fődíjat végül. A rendező kihangsúlyozta, természetesen nem pornót forgat. Eleinte egy sivár szexuális élettel bíró okmányirodai ügyfélszolgálaton dolgozó nő és egy lelkes gyakornok románcáról szólt a történet, majd átkerültünk Spanyolországba, ahol kedvesek a szomszédok, hegyekben áll a space cake, de mégis a magyar erasmusos az, aki mindenkinek odaver, és megmutatja a frankót.
Jegyet az alábbi linken vehettek, a következő előadást október 28-án, szombaton láthatjátok.