A MU Terminál Kortárs Táncműhely idei C estjén újra látható a társulatvezető, Fejes Ádám Femina és a Jean Michel Jarre inspirálta Oxigénszimfónia című koreográfiái. Az est programjában Manótáncukkal és A dzsungel könyve című produkciójukkal fellépnek a TerMini Gyermek és Ifjúsági Táncszínház növendékei is.
Május 27.
17:00 Manótánc
Manótánc sorozatunk februári előadásán 6 kisebb produkcióval léptek fel a gyerekek. A MINI csoport tagjai Barabás Anita koreográfiáit táncolták, Indiántánc és Bohóctánc címekkel, MANÓ csoportos gyerekeink szintén Barabás Anita koreográfiáit adták elő, ezek címe: Esernyőtánc és Japán tánc. KEZDŐ csoportunk tagjai pedig Halász Csilla Feketén Fehéren és Kezdőképek című koreográfiáival léptek fel. Ezen előadásaink célja, hogy a hozzánk járó gyerekekkel színpadi produkciók létrehozásán keresztül szerettessük meg a színházi légkört, alakítsuk ki bennük a természetes igényt a kulturális és ezen belül a színházi események iránti érdeklődésre, az azokban történő részvételre. Ezen túlmenően természetesen önmagában a színpadi fellépés is rengeteg izgalmat és óriási élményt nyújt mind a gyerekek, mind az őket néző és ünneplő szülők, hozzátartozók, barátok és tanárok számára. (Fejes Ádám)
18:00 Femina
Leírás helyett pár cenzúrázatlan nézői vélemény:
Gyönyörű. Számomra a magányosok és a már megérkezettek együtt éléséről szól, gyengéden fogta a szívemet, kicsit szorította, de nem gyötört meg. Vágyni kezdek a szépségre, a közösségben repülésre, a fészek intimitására, a lemaradottak egymást vigasztaló talán holnapjára, és megint sajnálom, hogy nincs olyan fizikai bejáratottságom, hogy azt a nagy ívű hátrahajlást és közvetlen utána a zuhanást stabil szögben és álló helyzetben oly tökéletesen és biztonságosan kivitelezhetném, mint a középső táncos hölgy. Így marad nekem a néző ábrándozó pozíciója, na meg a hallgató megnyugvó szerepe, és bizsergés, és vágyakozás, és várakozás. De ahogy magamat ismerem, kb. tizenöt perc múlva kipróbálom. De vigyázni fogok, tudom, ez nem játék.
A Femina tánc nekem akkor tetszett igazán, amikor hátulról simogatva közelíti meg a férfit, és ezek a meztelen vállak egymásba borulva és ölelő karokba forrnak. A nőnek ez egy finom közelítése, nem törtetve és kihívóan, hanem mint a befogadó méh, lágyan átölel. Egyébként a zene hatásos volt ehhez a jelenethez, kicsit olyan elhaló segélykiáltások, amelyeket csak a finom lelkű nők vesznek észre a férfiakban. A tánc nyelvéhez persze az ért legjobban, aki sokat beszél ezen a nyelven, nekem érzelmeken jut el ez a beszéd.
Előadók: Asztalos Dóra, Halász Csilla, Hoffmann Adrienn, Ruzsom Mátyás
Zene: Kunert Péter
Koreográfus: Fejes Ádám
Május 28.
17:00 Manótánc
18:00 Oxigénszimfónia
Jean Michel Jarre 1976-ban komponált Oxygen című műve inspirálta szimfonikus táncmű. A zene és a koreográfia megszületése között négy évtized az időbeni különbség, pont annyi, amennyi élettapasztalatot maga a koreográfus felhalmozott. A mű hossza 40 perc.
Az alkotó visszatekint, összegez. Megpróbálja magára a kompozícióra fektetni a hangsúlyt, nem hatni akar, csak tisztán használni megszerzett tudását, szabadon alkotni zenére, táncos testekre. Szakmájának hódol, amikor “csak” táncból koreográfiai művet hoz létre.
Témájának választ mindent, amit az oxigén szimbolizál. Lételem, életfeltétel. Léte felszabadító, hiánya romboló. Túlmutat társadalmi kérdéseken, túlmutat politikai problémákon, egyszerűen csak létezésünk alapja. Mégis úgy viseltetünk iránta, mint ahogyan azt minden más, életünket alapvetően meghatározó dolog iránt. Emberi méltóság, szabadság, szeretet, tisztelet. Tiporjuk, pusztítjuk, nem becsüljük. Oxigén meg csak van, újra és újra létrejön, körforog, magasról tesz ránk, nem értünk teszi, csak úgy, életigénylő erejéből fakadva, ősrobbanásszerűen. Nem szeret, nem utál, nem értelmez, nincs igaza, nem kérdőjelez meg, nem téved, nem küzd, nem nyer és nem veszít. Nincs semmije, nincs mit elvenni tőle, nem kér semmit, csak létezik.
Előadók: Baksa-Soós Lelle, Halász Csilla, Hoffmann Adrienn
Zene: Jean Michel Jarre
Koreográfus: Fejes Ádám / Hoffmann Adrienn
Május 29. 17:00 A dzsungel könyve
Lassan két éve, hogy TerMini néven létrejött a MU Terminál gyermek tánctagozata. Ez idő alatt folyamatosan alakult ki az igény mind a társulatunkban, mind a gyerekekben és a szülőkben arra, hogy olyan produkciókat hozzunk létre, amelyeket a gyerekek mutatnak be színpadon. A dzsungel könyve második ilyen előadásunk, ezt megelőzően a Twist Olivér adaptációját készítettük el. Estünkön rendhagyó módon nem lép fel a felnőtt társulat, energiájukat a gyerekekkel történő művészi munka kötötte le. Az eredeti művet mint szabad asszociációs, inspirációs kiindulási pontot használtuk. Produkciónk ötvözi mindazt, amit a gyerekek évközben tanulnak műhelyünkben, így a táncon és a színészmesterségen van a hangsúly. Mindig nagyszerű élmény dolgozni a gyerekekkel, rengeteg energiával és kedvvel vesznek részt a próbákon. Nagyszerű látni, ahogyan fokozatosan fejlődik a koncentrációs készségük, mely képessé teszi őket mégoly bonyolult és nehéz feladatok végrehajtására is, mint amit a színpadon, nézők előtt történő megmérettetés jelent. Reméljük, olyan szeretettel fogadják előadásunkat, mint amilyen szeretettel a gyerekekkel együtt az alkotók készítették azt! (Fejes Ádám)
Rendező: Fejes Ádám
Koreográfus: Hoffmann Adrienn / Barabás Anita / Halász Csilla
Előadók: a TerMini Gyermek és Ifjúsági Táncszínház növendékei