Április 23-25. között ismét a határon túli kultúráé lesz a főszerep a Miskolci Nemzeti Színházban. Három napon át a Felvidék színháza, képzőművészete és irodalma mutatkozik be Miskolcon a Határtalan Napok rendezvénysorozaton.
A 2013-ban útjára indított Határtalan napok fesztivál meghatározó szerepet tölt be a magyarországi és a határon túli magyar színházi élet közti kapcsolat fenntartásában és erősítésében. A Miskolci Nemzeti Színház céljának tekinti, hogy pusztán előadás-centrikus fesztivál helyett egy összművészeti, egész Miskolc számára jelentős eseményt hozzon létre – hogy egy hídfő legyen, mely összeköti a határon inneni és túli színházakat, városokat, magyarokat. A Határtalan napok fesztiválok során izgalmas, új nézőpontok, vélemények és látásmódok érkeznek Miskolcra – a mindezek mélyén rejlő közös értékek felmutatása pedig a kezdeményezés egyik legfőbb értéke.
Idén a Komáromi Jókai Színház vendégszerepel Miskolcon. Két előadásukat is megnézheti a közönség: Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb műve, a Különös házasság mellett a Dés-Geszti-Békés által jegyzett A dzsungel könyve című musical is látható lesz Miskolcon.
A határon túli képzőművészet és irodalom is képviselteti magát. František Turcsányi szlovákiai képzőművész kiállítása egész hónapban látható a Nagyszínházban, április 23-án pedig az Irodalmi Szemle felvidéki folyóirat mutatkozik be a Feledy-házban.
Szabó Máté művészeti vezető elmondta, a programsorozat célja, hogy megismertessék a miskolci közönséggel valamelyik határon túli magyar város történetét és kultúráját, különös tekintettel a város színházi és művészeti életére.
“A Komáromi Jókai Színház idei bemutatói közül választottunk ki két különböző műfajú, hangulatú előadást. A Különös házasság című színmű a magyar drámairodalmat és a prózai színházat képviseli, míg a zenés műfajt A dzsungel könyve musical, amit a gyermekközönség számára is ajánlunk. A program összeállításakor arra törekedtünk, hogy minél több oldaláról ismerhessék meg nézőink a vendégszínházat, annak művészeit és főbb, aktuális színházi törekvéseit.”
Előadások:
Mikszáth Kálmán: Különös házasság – színmű, a Komáromi Jókai Színház vendégjátéka
Rendező: Valló Péter
Mikszáth Kálmán híres regénye, amelyből Závada Pál készített nagyszerű színpadi adaptációt a 19. század első éveibe kalauzol minket. A nyári szabadságát töltő Buttler János grófot Dőry báró arra kényszeríti, vegye feleségül a helyi plébános által megejtett lányát, így leplezve a család becsületén esett foltot. Buttler akárhogy tiltakozik s fogadkozik, hogy ő már eljegyezte Horváth Piroskát, szomszédjuk leányát, a csábító pap összeadja őket.
Buttler pert indít a házasság érvénytelenítésére; az ügy azonban túlnő a szereplőkön: az egyház a papi botrány leplezése, a magasabb társadalmi körök pedig a Dőry család érdekében kísérlik meg rávenni Buttlert a helyzet elfogadására. A gróf kitart szándéka mellett, ám a lefizetett tanúk ellene vallanak, s a szentszék a házasságot érvényesnek nyilvánítja. Hiába van a grófnak pénze, rangja, kapcsolatai – ez már kevés ahhoz, hogy igazságát érvényre juttathassa. „Szomorú, hogy a hadihajón – amelyet el kellett süllyesztenünk, mert rajta voltak az ellenségeink – rajta volt az ön búzája is…“ – zárja le végül az ügyet Fischer érsek. Buttler Jánosnak ezek után nincs más választása, mint elfogadni a társadalom által ráerőltetett igazságtalanságot, vagy…?
Mikszáth regénye nem csupán egyházellenes vádirat, hanem arról a mechanizmusról vall nagyon pontosan, ahogy az igazság eltusolását intézik bizonyos szervek és intézmények, ahogy kéz kezet mos alapon elferdül, eltorzul egy helyzet… Sajnos a 19. század óta ez a módszer nem sokat változott, az állami, egyházi, hatalmi összefonódásokkal szemben az egyén igazsága óhatatlanul elbukik.
Az előadásról bővebben itt.
Fotó: Kiss Gibbó Gábor
Dés László – Geszti Péter – Békés Pál: A dzsungel könyve – musical, a Komáromi Jókai Színház vendégjátéka
Rendező: Méhes László (Jászai Mari-díjas)
A dzsungel könyvének első történeteit az angol író, Rudyard Kipling (1865–1936) huszonkilenc évesen publikálta, még pályája elején. Ráadásul nemcsak több mint százhúsz éve íródtak e novellák, de egy azóta örökre eltűnt világhoz szóltak. Mégsem veszett el a történet az évszázad vérzivataros útvesztőjében? Hogy miért nem? Mitől lett ennyire sikeres az egyébként irodalmi Nobel-díjas szerző korai műve? A titok talán összefügg azzal a sikerrel, ami a Dés László – Geszti Péter – Békés Pál nevével fémjelzett magyar musicalt övezi. A dzsungel könyve az egyik legsikeresebb (ha nem a legsikeresebb) magyar zenés játék, ami az elmúlt évtizedekben íródott, s színpadra került.
A történet „tud” valamit. Valamit életről s halálról, az egyes „világok”, társadalmi csoportok találkozásának lehetetlenségéről, a felnőtté válás útvesztőiről. S az emberről, aki időnként állat módjára viselkedik.
És akkor még ehhez vegyük hozzá Dés László nagyszerű dalait és Geszti Péter virtuóz dalszövegeit, s a látványt, mely ezúttal Gadus Erika és Székely László, Kossuth-díjas tervezőművészek munkáját dicséri.
Az előadásról bővebben itt.
Fotó: Kiss Gibbó Gábor
Kísérőprogramok:
František Turcsányi szlovákiai képzőművész kiállítása:
2016. április 13. 16:00, Nagyszínház, emeleti társalgó
A kiállítást megnyitja Láng Eszter képzőművész.
A tárlat április 30-ig látogatható, a Nagyszínház előadásai alatt.
Fotó: Gálos Mihály Samu
Az Irodalmi szemle felvidéki folyóirat bemutatkozása:
2016. április 23. 16:00, Feledy-ház
A Miskolci Nemzeti Színház és a Múzsák Kertje Alapítvány közös szervezésében megrendezésre kerülő irodalmi délutánon a folyóiratban résztvevő szerzők munkájából hangzanak el részletek.
Meghívott vendégek: Mizser Attila pozsonyi, és Szászi Zoltán rimaszombati író, költő, illetve Hizsnyan Géza kritikus.