A Wovenhand egykori zenésztársa vezette Slim Cessna’s Auto Club alternatív countryt, bluest, folk-rockot, “gothic Americanát” és még ki tudja, mi mindent gyúr egészen különleges elegybe. Az együttes tavaly már adott egy nehezen felejthető, súlyos klubkoncertet az A38-on, idén pedig a hajó tetőteraszára tér vissza, egy újabb szuperintenzív fellépés erejéig.
Nehéz együttest mondani, ami jobban megtestesíti az amerikai Közép-Nyugatot, mint a Slim Cessna’s Auto Club. A névadó énekes-dalszerző-zenekarvezető Slim Cessna a nyolcvanas évek végén The Denver Gentlemen néven zenélt együtt az A38 Hajón szeptemberben szintén fellépő David Eugene Edwardsszel (azaz a későbbi Wovenhanddel), illetve Jeffrey-Paul Norlanderrel, aki a 16 Horsepowernek is tagja lett egy időre.
A mai napig Denverben alkotó Slim Cessna körül elképesztő mennyiségű zenész fordult meg az utóbbi huszonöt évben. De a zenekar jellegzetes irányvonala változatlan maradt: egészen különleges hangulatú, alternatív countryt, bluest, folk-rockot, “gothic Americanát”, sötét okkultuzmust és fénylő szívű kereszténységet, pszichedéliát, puritanizmust, protestantizmust, frontier-romantikát, rock’n’rollt gyúr zseniális elegybe.
A SCAC fantasztikus, magukkal ragadó, nagyrészt saját készítésű hangszereken előadott koncertjei, a kristálytiszta vokálok, a stonerbe hajló gitárhangzással feldúsított akusztikus country (igen!), a himnikus hangvétellel előadott kocsmadalok minden alkalommal egészen különleges hangulatot teremtenek. Akik ott voltak a zenekar tavalyi A38-as koncertjén, már megbizonyosodhattak erről, valamint a tagok elképesztően intenzív színpadi jelenlétéről – másoknak pedig itt a tökéletes alkalom, hogy megtapasztalják.
Az idei fesztiválszezon alatt az A38 Hajó jóvoltából is egymást váltják majd a fülledt klubkoncertek Budapesten. Alig egy héttel a teltházas Clutch után, valamint két héttel a Vintage Trouble hazai bemutatkozása előtt egy régi ismerős, a kanadai Danko Jones tér vissza hosszú várakozást követően Budapestre, hogy az A38 Hajó fedélzetén megmutassa: új lemezével, a Wild Cattel megírta saját magnum opusát, és nemcsak felvételen, hanem koncerten is csak úgy kicsattan az energiától.
Tizenöt évvel ezelőtt egy egész világ megjegyezte az azóta rádiós műsorvezetőként, bloggerként is ismert Danko Jones nevét. A Born a Lion című bemutatkozó nagylemez ösztönös és zsigeri rock and roll hangzása épp annyira volt időtlen, amennyire pimaszul friss, energikus – és ami a legfontosabb –, végtelenül hiteles volt. Hiszen egyáltalán nem is volt szükség túldimenzionált arculatra vagy globális üzenetre, csak húzós dalokra az önfeledt bulizáshoz. Ez a recept pedig mit sem veszített a hatásából, viszont épp emiatt tudja azt a közönség és a szakma is, hogy Kanada leghangosabb power triójának karaktere az olyan végtelenül felszabadult, punkosan őszinte, átélhető dalok által vált megjegyezhetővé, mint a Full of Regret, vagy a First Date. A képlet látszólag egyszerű: minden a nők miatt van. Viszont az ebből fakadó önirónia adja a folytonos megújulást, és ugyanez igaz a zenekar legújabb nagylemezére, a márciusban megjelent Wild Cat-re is. A kritika már most is ódákat zeng az albumról, és már az előzetes single, a My Little R’n’R is kellő elánnal igazolja, hogy a zenekar ereje teljében fog visszatérni Budapestre júniusban, mikor nyári fesztiválturnéjukat egy fülledt klubkoncert erejéig szakítják meg az A38 Hajó fedélzetén.