A hétvégén került megrendezésre, immár tizedik alkalommal a Belvárosi Fesztivál. A Belvárosi Önkormányzat minden évben kitesz magáért, hogy a város apraja-nagyja bulizhasson egy jót, ami idén sem maradt el. Illetve ezen a hétvégén kezdődött a Tilos Maraton is, amire szintén sikerült eljutni. Olvassátok el élménybeszámolónkat a hétvégéről!
A fiatalságot leginkább az esti koncertek vonzák, azok közül is főleg a szabadság téri nagyszínpados produkciók. Ilyenkor megtelik a tér söröző-borozó fiatalokkal, ám az idősebb korosztály képviselőit is szép számmal láthattuk. Van aki csak a gyerekét, unokáját kíséri ki, de nem ritka az sem, hogy magáért a fellépőért látogatnak ki, kicsit talán újraélve a fiatalkorukat.
A pénteki NEMADOMFEL és Esti Kornél koncerteket sajnos a munkaidőnk miatt ki kellett hagynunk, de a Margaret Island kezdésére már megjelent a Socfest “partikommandója” is. A banda kellemes pop zenéjével hamar mozgásra bírta a pénteki munkanaptól megfáradt közönséget és táncra perdültünk az üldögélve iszogató fiatalok között. Az utolsó számokat pedig már torka szakadtából énekelte a nagyérdemű.
Margaret Island – telefonos kép
Szerkesztőségünk zenei ízlése is megoszlik, így a koncert után ketté váltunk, a banda egyik fele Intim Torna Illegálon maradt, míg a többiek átsétáltak az Erzsébet térre egy kis balkáni őrületre.
Az Intim Torna Illegál színpadra lépése után két perc alatt zsúfolt lett a koncerttér és mindenki A mennyország kapujában állhatott. Illetve inkább ugrált, énekelt és felszabadultan szórakozott. Az ITI után átvonultunk a Hunnia Bisztróba after partizni, ahol a Super Starsky adta a láb alávalót. De még milyet! A legnagyobb hazai és külföldi slágerek átdolgozása ska zenére – Csehszlovák életérzés, jamaikai ritmusok, retro – eszméletlenül jó.
Mindeközben az Erzsébet téren a Balkán Fanatik hozta a szokásos folk őrületet, ami olykor technós olykor metálos alapokon nyugszik. A banda nemcsak a magyar közönséget ragadta el, hanem egy külföldi idősödő házaspár is nálunk érdeklődött a zenekar neve iránt, hogy otthon is meghallgathassák őket. Míg főszerkesztőnk tájékoztatta a hölgyet a párja vadul ropta mellettünk. Nagyon aranyosak voltak. A zenekar is sugárzott a boldogságtól, hogy újra pesti színpadon léphetnek fel, és többször hangot is adtak neki, hogy szívesen jönnének még koncertezni, aminek persze mi is nagyon örülnénk.
Balkan Fanatik – telefonos kép
Az este csenddiszkóval zárult, ám mi a Tilos Maratont vettük célba, ahol a Dokkerman and the Turkeying Fellaz Garagebeat / Deep Funk Revival / Afrobeat stílusú végtelennek tűnő koncertjére táncoltunk szinte kifulladásig. A közönség eleinte félénken a háttérben ringatózva figyelte a színpadot belakó bandát, akik buzdítására pár szám alatt igazi táncos, ugrálós buli kerekedett, és szépen lassan duzzadt a közönség az első sorokban is. Szerkesztőségünk most először hallotta a bandát játszani, de bármikor visszatérnénk, hogy újra hallhassuk őket, a remek énekhanggal megáldott énekes, és a csodás szaxofonos hölgy is segített nekünk, hogy önfeledten szórakozhassunk.
Szombaton a legnagyobb tömegvonzó erejű Irie Maffia koncertjére érkeztünk mi is, ám belehallgathattunk még Fábián Juli & Zoohacker produkciójába is. Annyira kellemes hangja van a hölgynek, hogy utólag már bántuk is, hogy nem érkeztünk korábban.
Guggoló tömeg – telefonos kép
Az Irie viszont nagyon jóra sikerült, bár az ingyenes (és bárki által látogatható) koncertek alap sztenderdje itt is előkerült. Olyan tömeg volt, hogy a végére már az állóhely is elfogyott. Több ismerősünk is a téren tartózkodott, de esélytelen volt, hogy találkozzunk velük. A másik probléma ilyenkor, az a fajta határtalan bulizás, amire Sena azzal reagált, hogy ha még egy söröspoharat repülni lát, ő tesz rendet. Végül erre nem került sor, de remekül mutatott, amikor a tér nagy része leguggolt az énekesnő “parancsoló” szavára.
A koncert után ezen a napon is volt csenddiszkó, amihez a területet pillanatok alatt körbekordonozták és ki is takarították. Nagyjából öt perccel a koncert vége után már egy eldobott poharat sem lehetett találni a színpad előtt, amiért hatalmas tisztelet a szervezőknek.
Másik kollégánk viszont ezen a napon is a Tilos Maratonon vett részt, ahol pszichedelikus nap volt. Burkus König, Úzgin Űver, Agavoid és Óperentzia alapozta meg a psy-, ethno- és világzene-kedvelők hangulatát. Az este kiteljesedése azonban egyértelműen a Korai Öröm Korai Trancemission című projektjének fantasztikus koncertje volt, eggyé váltunk a zene hullámaival, és a lábaink szinte maguktól táncoltak. Az élőhangszeres trance után pedig Titusz segített levezetni a hangulatot.
A vasárnapi záróakkordot már csak félve közelítettük meg, de rá kellett jönnünk, hogy hatalmas baki lett volna kihagyni. A Bëlga koncertet, melyet a nyolc éves forma Kristóf adott át a nagyközönségnek, végignevettük. Még a nagyon régi számok is rendre megmosolyogtattak, arról nem is beszélve, hogy azok a társadalomkritikus megjegyzéseik, amik miatt leginkább szeretjük őket, nem vesztettek a lényegükből. Arra viszont mindenkinek felhívnám a figyelmét, hogy aki nem ismeri az egyes dalok szövegeit, annak nagyon nehéz lesz őket követni.
Miután felköszöntöttük a fesztivált, az est és a hétvége zárókoncertje következett, melyet a Random Trip válogatott zenészei követtek el. Voltunk már több ilyen előadáson, és a mostani felállás elképesztően jól sikerült, nemcsak a jó énekesi gárda, hanem a remekül összeválogatott daloknak és a mesés vizuálnak is köszönhetően. Egyszóval szép volt.
A fesztivál pedig talán az egyik legjobb ötlet, amit ki lehetett találni arra, hogy beindítsák a budapesti nyarat.
borítókép: funzine.hu