Félünk, hogy kimaradunk? – interjú Hartung Attilával, a FOMO rendezőjével

Olvasási idő: 7 perc

A héten a mozikba kerülő FOMO – Megosztod, és uralkodsz című alkotás első nagyfilmes rendezőjével, Hartung Attilával beszélgettem.

Hartung Attila

Csizmadia Attila: A FOMO egy nagy felkiáltójel, kemény kritika a Z generációról. Mi inspirált erre a témára?

Hartung Attila: Az előző 10 évem. Az, amit megéltem, átéltem, tapasztaltam a környezetemben. A fő cselekményszáltól egészen olyan apró mozzanatokig, mint hogy éjszaka beültem egy taxiba azért, hogy az egyik szórakozóhelyből átmenjek a másikba, vagy az, hogy gimnazistaként rengeteg házibuliban voltam.

A főszereplők egoisták, alacsony az érzelmi szintjük, nincs empátiájuk. Ilyen aggasztónak látod a helyzetet?

Ahogy leírtad a főszereplő srácokat, azzal egyetértek, de mindeközben nem akartam általánosítani. Van ilyen is, de magára a Z generációra nem szeretnék ilyen jellegű pecsétet nyomni. Ott van például Zita karaktere, aki ennek a szöges ellentéte, a srácoktól érkező szexuális utalásokat is helyén tudja kezelni. Zita normális értékrendű kamasz, tudja, hol a határ és nem hagyja, hogy a többiek magával sodorják. Nem szerettem volna, hogy a film általánosítónak tűnjön, sem a youtube-erekre, sem a Z generációra vonatkoztatva. Ezzel együtt igyekeztünk realista történetet készíteni.

Olyan, mintha kívülállóként néznéd a generációd viselkedését. Mi az oka?

Bizonyos értelemben igen, mert egy olyan betegségem van, ami azzal jár, hogy nem ihatok röviditalt. Ha elmentem egy buliba, ott a többiek egy idő után elkezdték lerészegedni, és ennek megfelelően különböző határokat átlépni, amiknek én csak a szemlélője voltam. Megjátszottam inkább a részegséget, miközben nem voltam az. A kívülállóságom ebből is fakad.

Minden generáció frászt kap attól, ha azt hallja, hogy „jó dolgában nem tud már mit csinálni.” Te pedig pont ezt mutatod be a filmedben.

Ennek a generációnak van olyan rétege, amelynek – idézőjelesen fogalmazva -, sok minden az ölébe hullott. Mindannyian ismerünk ilyen fiatalokat. Ebből fakadóan igen, a filmbeli történetben is megtalálhatók az erre utaló aspektusok.

A főszereplő, Gergő a falka ereje vagy a gyengesége miatt teszi, amit tesz?

A történet megpendít olyan szálakat, hogy a szülők és az online tér is felelős a filmben kialakult helyzetért. A közösségi médiának és a falkának az ereje jelenik meg abban, hogy „ha nem csinálod meg ezt vagy azt, akkor egy szar vagy”. Ezek az okok felcsillannak a történetben, de ezektől függetlenül kategorikusan kijelenthető, amit Gergő elkövet, az az ő felelőssége. Nem menthető fel ez alól.

Jelenet a FOMO című filmből

Missziódnak tekinted, hogy a generáció érintett tagjai elgondolkodjanak az általad bemutatott jelenségeken?

Igen, szándékom volt, hogy a fő problémákról vitát indítsak el. A film bizonyos elemeiben eléggé provokatív lett, és nagyon késélen táncol a sztori. Jó lenne, ha párbeszéd indulna el a témáról.

A mostani harmincasoknak Reisz Gábor VAN és a Rossz versek alkotásai kultfilmekké váltak. Számítasz ilyen utóéletre?

Amikor forgattuk a filmet, ezzel nem kalkuláltunk. Visszacsatolok az előző kérdésedre, hogy inkább az volt a célunk, hogy párbeszéd induljon el a film kapcsán, fogalmak tisztázódjanak, és minél többet beszéljenek az emberek a felvetett problémákról. Szuper dolog, hogy Reisz Gábor filmjei nagy sikert értek el, mert nagyon jó filmek, de a FOMO provokatívabb. Megosztóbb is, ami nem feltétlenül baj.

A párbeszédek, viták akár konkrét összejövetelek formájában is megtörténhetnek a jövőben?

A cél az, hogy ha a fiatalok kijönnek a filmről, és utána egy kávézóban leülnek, akkor beszélgessenek róla. Készült egy segédanyag a filmhez; a fearofmissingout.hu weboldalon érhető el, amelyet főként tanároknak szántunk azért, hogy elvigyék az osztályokat a filmre, és utána beszélgessenek a témáról. Ez az anyag nagyon konkrét sorvezető azzal kapcsolatban, hogy azokhoz a cselekvésekhez, amelyek a filmben vannak, hogyan lehet viszonyulni.

A felelősségvállalás kiemelt témája a filmnek.

Sokszor tapasztaltam azt, hogy az életben bizonyos tettek után inkább az eltusolást választják az embereket, többek között én is. Egyfajta provokáció a film részéről, hogy az iskola igazgatójának az első gesztusa az, hogyan eltüntessék a nyomokat, hogy ne legyen következménye Gergő tettének. Az igazgatónak az az érdeke, hogy az iskola hírneve ne sérüljön, és azzal van elfoglalva, hogy miként lehetne a legegyszerűbben a szőnyeg alá söpörni a történteket.

Jelenet a FOMO című filmből

Arra is felhívod a figyelmed, hogyan lehet büntetlenül belenyúlni mások életébe a közösségi média eszközeivel.

Igen, de amennyi hátrányuk, annyi előnyük is van ezeknek a felületeknek, mint például a gyors információszerzés lehetősége. A FOMO valóban a negatív oldalát mutatja be, mert az is gyakran előfordul.

Hogyan találtál rá a főszereplő Yorgos Goletsas-ra?

Nagyon sokára, és véletlennek köszönhetően találtam meg Yorgos-t. Gyakorlatilag az összes többi szereplő megvolt, amikor egy barátommal beszélgettem, és panaszkodtam neki, hogy képtelen vagyok megtalálni a főszereplőt. A barátom bedobott pár nevet, eszébe jutott, hogy egy 13. kerületi kávézóban dolgozik egy srác – aki egyébként zenél – és lehet, hogy ő jó lenne a szerepre.

Te tréningezted Yorgos-t?

A nyolc főszereplővel – a négy lánnyal és négy fiúval -, nagyon sokat próbáltunk. Ők teljesen amatőrök. A próbafolyamat során elkezdtük értelmezni a szöveget, feldolgozni a párbeszédeket, aztán pedig a dramaturgia mentén ez átalakult egy improvizatív játékba. Voltak olyan folyamatok, amikor a kamera előtt szembesítettük őket azzal, hogyan néznek ki, hogyan mutatnak a jelenetekben. Lebontottuk a filmet a legapróbb részletekig. A színészekkel is átbeszéltük, hogy mi az, ami szerintük reális, mi az, ami nem. Pszichológusokkal is konzultáltunk annak érdekében, hogy ne állítsunk hiteltelen dolgokat.

Yorgos Goletsas

Ugyanez a kérdésem László Pannával kapcsolatban.

Ő a casting hirdetésre jött el. Panna színitanodás, színésznek készül, és László Zsolt lánya. Ő volt az egyik, akit elsők között kiválasztottunk, és már csak az volt a kérdés, hogy a Gergőt alakító színész passzol-e hozzá, van-e kémia kettejük között. Hála istennek, kiderült a próbákon, hogy Yorgos-szal ez összejön.

Mennyiben csapatmunka eredménye a film, és mennyiben a tiéd?

Teljes egészében csapatmunka. A Színművészetin az első 6×6-os osztályban végeztem a filmrendező szakon. Ide járt a stáb több tagja is, M. Deák Kristóf az operatőr szakra, Duszka Péter a vágó szakra és Lente Viktor a hangmester képzésre. Mi kvázi egy osztály voltunk. Csatlakozott még hozzánk Iványi Petra producer, majd Konsiczky Dávid zeneszerzővel, Henri Gonzo főcímdal szerzővel együtt létrejött a csapat.

A forgatókönyvet te írtad?

Igen, Kerékgyártó Yvonne-nal közösen.

Gyakoriak a filmben a mobiltelefonosnak tűnő felvételek. Azok hogyan készültek?

Azok ténylegesen mobillal készültek. Azt akartuk, hogy minél közelebb legyünk a színészekhez, és a film 30-35 %-át mobillal vettük fel, a többit rendes mozis kamerával. Az volt a szándékunk, hogy minél hitelesebben rögzítsük a jelenteket. Ez nyilván roncsolt minőséget is eredményezett, de az amatőr színészeknek napi eszközük az, hogy mobillal videóznak, és ez egy nagyon jó feloldási elem volt. A szereplők közt akad youtuber is, ezért nekik evidens volt az, ahogy rögzítették a jelneteket.

László Panna

A film munkacíme „Senki nem megy sehova” volt. Miért változtattad meg?

Azért, mert az eredeti munkacím már nem volt jó ahhoz a történethez, ahová eljutott a forgatókönyv írása közben. A fejlesztési időszakban a forgatókönyv sok irányt vett az eredetihez képest. Elsőfilmesként, rutin nélkül még a írás közben tisztul az, hogy hova szeretnénk eljutni a történetben. Mivel sok minden megváltozott a kiinduláshoz képest, ezért a FOMO cím sokkal jobban illett az elkészült filmhez.

A filmednek nagyon fontos eleme a zene, sok dal hangzik el benne. Nem tervezel ennek valamilyen utóéletet?

Az original soundtrack felkerült a Spotify-ra és a YouTube-ra; az a kilenc szám, amit Konsiczky Dávid, és azok, amiket Henri Gonzo, a Fran Palermo frontembere főcím- és betétdaloknak írtak. Van még egy külön összeállítás, ami más zenekarok dalaiból áll. Hangkeverés tekintetében speciális ez a mozi, mert egy filmnek általában 30-40%-ában van zene, de a FOMO 80%-ban szólnak a dalok. Ez azért van, mert a házibulikban, a kocsmákban mindig szól a zene. Azt kellett technikailag megoldanunk, hogy a nézőnek az agya ne dobja ki a zenét, és ne idegesítse. Minden egyes jelenthez meg kellet találnunk azt a zenei hangulatot, ami passzolt.

Említetted, hogy az SZFE 6×6 elnevezésű képzésben vettél részt. Mit jelent ez pontosan?

Szász János, Janisch Attila és Enyedi Ildikó irányításával kitaláltak egy új képzési formát, amelynek mi voltunk az első osztálya. A Színművészetin hat osztály volt, amelyek a filmes képzéshez kapcsolódtak; hangmester, forgatókönyvíró, gyártásvezető, vágó, operatőr, rendező. Ezek a képzések össze-vissza indultak, más-más osztályfőnökökkel. Húztak egy vonalat és azt mondták, hogy mostantól – bár külön szakra veszik fel a diákokat –, de egyszerre indítják el a szakokat, és egy osztályként kezelik őket. Együtt jártunk filmtörténet órákra, együtt csináltuk a vizsgafilmeket. Generációs műhelyt alakítottak ki, ami frissítően hatott, mert belelátunk a többiek munkájába, megtanultuk a közös gondolkodást, kialakult az egymás iránti bizalom és nem szűkültünk be. Akikkel együtt készült a FOMO film, azok az osztálytársaim voltak.

Kiket tartasz mestereidnek?

Mindenképpen a három osztályfőnökömet: Szász Jánost, Janisch Attilát és Enyedi Ildikót. Őket feltétel nélkül tudom mondani, mert mindhárman elképesztő sokat tettek értem és az osztályért. Igazi mentoraim lettek.

Melyik filmes stílus, rendező áll hozzád közel?

A FOMO előtt sokat néztem és elemeztem Xavier Dolan elképesztő monumentális vágásait, rajta kívül még Stanley Kubrickot említhetném. Megfigyeltem a karaktereiket, és azt, hogy hogyan készítenek el egy jelentet, hogyan építenek viszonyokat a cselekményben.

Hartung Attila

A vége főcímben rengeteg filmes szakembernek, közreműködőnek köszöntétek meg a segítséget. Ilyen sokan támogattak?

A FOMO inkubátoros film. 60 millió forintos támogatást kapott, ami azt jelenti, hogy durván alacsony költségvetés állt a rendelkezésünkre. Az elsőfilmesek ennyit kapnak a Filmalaptól. Azért ilyen hosszú a „külön köszönet” listánk, mert sok mindenkitől keltett kunyerálnunk, szívességet, statisztálást, eszközt kérnünk. Az a sok ember, aki fel van sorolva, mind ingyen segédkezett.

Hasonló korban vagy, mint a Sztalkeresek, akik a színházakban hasonló módon igyekeznek hatni a generációjukra. Figyeled őket, érzel közösséget a missziótokban?

Mi együtt jártunk Vecsei H. Miklósékkal egyetemre, volt velük közös színészvezetés óránk. Ismerjük egymást, és amennyire tudom, követem őket. A személyes kapcsolat megvolt velük, mert az egyetemen mindenki mindenkit ismert, egy-egy Vas utcai buliban sokat beszélgettünk egymással. Azt gondolom, hogy a közeg generációsan implikálja a közös gondolkodást, azt, hogy bizonyos folyamatokat hasonlóan indítottunk el a pályánkon.

Köszönöm a beszélgetést.

Én is köszönöm.

A FOMO – Megosztod, és uralkodsz című film előzetese:

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!