Ez a kérdés mindenkiben felmerül. A válasz természetesen kontextusfüggő, de az emberi ego ösztönösen többre vágyik. A WHO AM I – Egy rendszer sincs biztonságban című film is ezt a kérdést boncolgatja – a hackerek világában. Nézzünk körül náluk!
A film egyszerű sztorinak indul. Egy hétköznapi srác, Benjamin Engel (Tom Schilling) életébe enged bepillantást. Főhősünk bármely srác lehetne a sok millióból: szuperhős akar lenni, elvonultan él, szürke mindennapjaitól a számítógépek világába menekül. Nincsenek barátai, szociális élete kimerül nagymamája ápolásában, anyja korán, tragikus körülmények között halt meg. Benjamin szerethető srác, akinek személyiségfejlődését szárnyalásokkal és mélységekkel együtt követhetjük végig a film során.
Tegyük szívünkre a kezünket: mindannyian ismerünk hasonló embert saját környezetünkben. A film témája alapjában véve a való élet, s nem egy sci-fi alapokon mozgó jövőkép. Azok, akik nem mozognak ezen a területen, vagy netán nem hallottak róla, attól még létezik a Darknet árnyékvilága, amely körülvesz bennünket. Ez egy internetes megfigyelésen kívül eső, alvilági hálózat. Feltehetjük tehát a kérdést: tényleg olyan biztonságos ma a komputerek és az internet szövevényes világa?
Benjamint egy rosszul sikerült, kisstílű akciója miatt közmunkára ítélik, ahol megismerkedik Max-szal (Elyan M’Barek), tökéletes ellentétével. Vele együtt jönnek a haverok, akiket a sztereotíp geekek extrém típusai jellemzik. Az összekovácsolódott banda megalapítja a CLAY (Clowns laughing at you) nevű hackerbandát. Céljuk a különféle informatikai rendszerek meghekkelése, azok védtelenségének felfedése.
A csapat: CLAY
Vajon ennyi elég lesz nekik? A srácok a kihívást, elismerést keresve egyre merészebb tettekre vállalkoznak, azért hogy elismerjék őket a hackerek “FRI13ND” csoportjában. Lépésről-lépésre igyekeznek elérni ismeretlen vezetőjük, MRX vállveregetését, a pozitív visszajelzése utáni vágy egyre durvább tettekre készteti a szerencsétlen srácokat, akik az Interpol és a német titkosrendőrség embereinek figyelmét is felkeltik.
Itt válik igazán izgalmassá a történet, amely megmutatja az emberi jellem kielégületlenségét , az élvhajhászatot, szerelmet, partikat, vég nélküli hackerkedést. Mind egyfajta végtelenségig űzött mámorba vezeti őket, mígnem végül az életükért kell rohanniuk.
Már az elején feltűnhet a a nézőnek a film fényképezésének igényessége. Alkotói nem véletlenül nyertek el a 2015-ös Berlinale-n három díjat is a legjobb vágás, látványtervezés és a hang kategóriájában.
A kihallgatás (Tom Schiller és Trine Dyrholm)
A zene jó ritmusban követi a történetet, felhevülten követjük a felpörgő eseményeket, együtt partizhatunk a szereplőkkel. A film ritmusa gyors és akciódús, amely a remek vágással és némi humorral fűszerezve üdítően hat a nézőre. Ellenben kőkemény thillertempónak nem nevezném azt az izgalmat, ami a filmen dramaturgiailag végigvonul. A 16-os karika is inkább a “sex, drugs & rock n roll” életérzésnek szól. Félreértés ne essék, a Who Am I nem ezen alapszik: remek párbeszédek, játszmák kísérik végig a filmet. Kihagyhatatlan természetesen a szerelmi szál, és a kemény, nyomozást vezető rendőrnő, Hanne Lindberg (Trine Dyrholm) figurája. A végére – ezt elárulom – jut egy csavar is, csak hogy alaposan odaverjen, mikor már azt hisszük, ennyi, megúsztuk!
Who Am I- Egy rendszer sincs biztonságban (Who Am I- Kein System ist sicher ) 2014, német, feliratos thiller
Rendező: Baran bo Odar
Forgatókönyvíró: Jantje Frise, Baran bo Odar
Zeneszerző: Michael Kamm
Operatőr: Nikolaus Summerer
Vágó: Robert Rzesacz
Főszereplők: Tom Schilling, Elyas M’Barek, Wotan Wilke Möhring, Antoine Monot Jr. , Trine Dyrholm, Stephan Kampwirth