Halálos iramban az Autobahnon - Socfest

Halálos iramban az Autobahnon

Olvasási idő: 3 perc

Egy amerikai fiatalember kábítószer eladásból keresi a kenyerét Kölnben, mindaddig amíg a város egyik szórakozóhelyén első látásra bele nem szeret a pultos lányba, akinek megfogadja, hogy felhagy bűnös életvitelével, ha hajlandó randizni vele. A szerelmi idillnek azonban hirtelen vége szakad, amikor kiderül, hogy a lány sürgős veseátültetésre szorul, ehhez azonban nagyon sok pénz kell, amit becsületes módon ilyen rövid idő alatt lehetetlenség előteremteni.

Casey elhatározza, hogy mindenáron megmenti élete szerelmét, és előteremti a pénzt arra, hogy hazamehessenek Amerikába és kifizessék a műtétet. Az egyetlen lehetőségnek a gyors pénzszerzésre a helyi török maffiavezér Geran (Ben Kingsley) által felkínált balhé kínálkozik. Geran leghőbb vágya, hogy végre egyszer igazán keresztbe tudjon tenni az őt végtelenül megvető főnökének, a makulátlan és köztiszteletben álló, a színfalak mögött azonban a közúti fuvarozás leple alatt kokainnal üzérkedő Hagen Kahlnak (Anthony Hopkins).

hagen-kahl

A magyar mozikban szeptember 15-étől megtekinthető, brit, német kooprodukcióban készült film tehát egy szerelmi történetbe csomagolt akciófilm remek szereposztással. A filmhez a britek a maguk részéről a rendező-forgatókönyvíró Eran Creevyt adták, akinek vélhetően ez lett az eddigi legjobb filmje. Tényleg jól meglehetett írva az a forgatókönyv, ha Creevynek sikerült elnyernie vele hazája két lovaggá ütött színészóriásának Anthony Hopkinsnak és Ben Kingsleynek a tetszését. Abban, hogy a két veterán brit színész elvállalta az egymás ellen forduló maffiavezér páros megszemélyesítését a vásznon, a nyugdíj kiegészítés mellett döntő szerepe lehetett annak is, hogy egyikük sem tűnt fel eddig túl gyakran hasonló szerepben. Azt kell mondjam, hogy bár sajnos szinkronosan láttam a filmet, a két negatív főhős alakítása azonban még így is rendkívül szórakoztató volt. Kingsley a maga 73 évével annyira üdén és pörgősen játssza a török drogbárót, hogy bár senki sem gondolja komolyan, hogy létezik török bűnbanda-vezér ilyen fizimiskával, az ő alakításában a szerep mégis „hitelesnek” hat, és valahányszor megjelenik, a néző szája mosolyra görbül.

geran

A főszerepet a sci-fi és fantasy filmekből ismert Nicholas Hoult játsza, akinek az alkata teljesen megfelel az ex-autótolvaj, drogdíler amerikai kalandor kliséjének. A barátnőt alakító Felicity Jones karaktere sem mentes a közhelyektől, hiszen ő drogos szülei elől menekült el hazájából az öreg kontinensre tanulmányokat folytatni és szerencsét próbálni. Annak ellenére, hogy akciófilmről lévén szó, nem várható el, hogy a történet és a karakterábrázolás szintjén drámai fordulatokkal, irodalmi mélységekbe merüljön az alkotás, a színészi játék azért igenis kap némi szerepet benne. A közönség szempontjából sokkal mérvadóbb akciójelenetek terén a film nem fogja ugyan kielégíteni a CGI-fetisiszta, piromán Hollywood-rajongók igényeit, akik azonban megelégednek látványos autós-kaszkadőr jelenetekkel, illetve egy csipetnyi bunyóval fűszerezett lövöldözéssel, egy percig sem fognak csalódni. Annál is inkább mert ezeket a jeleneteket sikerült kellően változatos kamerabeállításokkal, a lehető legpörgősebb iramban összevágni, így a játékidő legalább fele tulajdonképpen egy véget nem érő rohanás lett, kocsiból ki- és bepattanva. Az autós üldözések és ütközések szintén jól megkoreografáltak és a német filmes szakembereknek e tekintetben szerencsére sikerült némiképp visszavenniük a Cobra11 „halálos tempójából”, mert a gépjárművek ezúttal többet tartózkodnak a földön, mint a levegőben.

Kétség kívül, a film nem számít korszakalkotónak az akciófilmek terén Mad Max-es mércével mérve, sőt azt sem lehet elvitatni, hogy ne láttunk volna már nagyon is hasonló sztorira felfűzött filmet a műfajban. A legnagyobb előnye az Ütközésnek mindössze annyi, hogy miközben tényleg izgalmas és folyamatosan pergő, a karakterek révén is tud egyediséggel, sőt humorral szolgálni, miközben a gyönyörű kölni helyszínt sem akarja indokolatlanul lángtengerbe borítani. A film pontosan annyit nyújt amennyit ígér, számomra viszont ez elegendő volt másfél órányi önfeledt szórakozásra és kikapcsolódásra.