Egerbe nemcsak híres borainkért érdemes ellátogatni, hanem a költői szépségű tájért is. A Kaptárkövek teljesítménytúra elkalauzol minket a szőlőmezőkön túlra, hegyre és völgybe is.
A kaptárköveken kívül a Bükkalja egyedi természeti- és kultúrtörténeti értékeit csodálhatjuk meg útközben: pincesorok, barlanglakások, sziklába faragott kőhodályok, riolittufa szurdokok, mélyutak és még számos más látnivaló akad. Mivel ez a helység kevésbé ismert a túrázók körében, helyenként növényzettel erősen benőtt utakra és ösvényekre lehet számítani. De semmi pánik, a nehezen elérhető pontokat a bejárás során kicsit megritkítják a szervezők!
A túrát ötödik alkalommal rendezték meg, én tavaly voltam először a Cartograhpia Kupa kapcsán, és újra nekivágtam a “bevált” 30 km-es távon. Választható még az 50 km-es, és idén a 30-as túrát futva is lehetett teljesíteni.
Az Eszterházy Károly Főiskola “C” épületéből indulva hatalmas szőlőföldeken keltünk át, ahol szúróbélyegzőt nyomtunk a lapunkra, majd szép lassan egy völgybe értünk, amely a Nyerges-hegy aljához vezetett minket. Szűk, magas aljnövényzeten keltünk át, majd egy nagyobb, de rövid mászás árán felpattantunk az első kaptárkőre. Itt leltük fel a második ellenőrzőpontot, és a visszatekintőt a földekre meg a városra. Ugyanazon az úton lefelé, aztán tovább a Mész-hegyi kaptárkövekhez. Újabb kiugró, újabb pecsét, és a mesés kilátás, némi sütivel és vízzel a pontőrök jóvoltából. A mélyút, amin tovább haladtunk Noszvaj felé történelmi út Eger és Szomolya között (Via ad Szomolya). Lassan kiértünk egy széles szekérútra, ami elvezetett a Cakó-tető alatt, majd felkapaszkodott a szőlőcskei műútra, így ezen értünk el a 4. ellenőrzőpontra, ahol pecsétet és frissítőt kaptunk. Éles jobbos az erdőbe, le a Nagy-Orbán-völgybe, majd fel Ibolyás-tető kaptatóján. Újra le, aztán fel egy köves úton Síkfőkútig, tovább az országúti kereszteződésig, meredeken le a tóhoz, az 5. ellenőrzőpontig. Friss forrásvíz és egy kis ropogtatnivaló 
után meredeken fel az üdülőházak között, aztán le a Novaji kunyhóhoz. A Vasbánya-tetőnél felfelé a Török úton a Kövesdi-kilátóig – 6. ellenőrzőpont, szúróbélyegző, gyönyörű kilátás. Le a várkúti turistaház előtti rétre, érintve a Vadászháznál a 7. ellenőrzőpontot, ahol bodza/meggy szörp, zsíros vagy lekváros kenyér a frissítő. Következett egy hosszan hullámzó menet Nagy-Eged felé, amelynek csúcsa alatt a 8. ellenőrzőpont és a siklóernyősök vártak. Megindultunk lefelé – a túra ezen szakaszát nagyon nem csípte a térdem, mert gyilkos terep. A tanösvény a déli oldalon ereszkedik le: szűk, kavicsos, meredek, tűző napos, nagyon meleg, fúj. Túléltük a zuhanót, elbaktattunk az utolsó kaptatóhoz, amely felvezetett a Cigléd-dűlő tetejére, ahonnan leérünk Egerbe. Innentől aszfaltút egészen a célig, az utolsó emelkedőnk a Leányka utca a starthoz.
Borzalmasan párás időnk volt, eleinte kellemes 24-25 °C, aztán már az erdőben is 30+ fok, de a legkellemetlenebb a vége, ott egészen 39 °C-ig szökött fel a hőmérséklet. 33,7 km alatt 1190 m szinttel nem sorolható a könnyű túrák körébe, főleg ilyen időjárási viszontagságokkal. Mégis megérte újra bevállalni, mert annyira szép és izgalmas a táj, hogy azt vétek lenne kihagyni.