Fekedi keresztutak 25

A Cartographia Kupa rendezvénysorozat legutóbbi túrája a Fekedi keresztutak volt, amelynek szervezője a Szigethalmi Teljesítménytúrázók Egyesülete. Feked Magyarország egyik legdélibb részén, a Mecsek nyúlványai között, gyönyörű hegyes-völgyes, erdős területen fekszik, a Geresdi-dombság tövében.

DSC01154A községet a mai napig többnyire a XVIII. században a Fuldai Apátság területéről betelepített németek leszármazottai lakják, akik magukkal hozták kultúrájukat és szokásaikat. Közigazgatási szempontból Feked a háború után elvesztette jelentőségét, ellenben szinte az egész falu egy látnivaló. Az 1765-ben épült, 1846-ban kibővített, majd 1992-ben felújított templom igazi műemlék. Különlegessége a toronysüveg gazdagon díszített rézborítása. A falu arculatát meghatározza a XX. század első harmadában épített parasztházak sora. A homlokzatok különleges kiképzéseikkel, az oromzatok festett és vakolt díszeikkel olyanok, mintha mesebeli díszletek lennének. A faragott és festett keskeny utcai bejárati ajtók jellegzetesen fekedi építészeti megoldások. A tornácra nyíló díszes ajtókat jó ízléssel, színes üvegablakokkal is kiegészítették. Az esztergált faoszlopos tornácok és az eredeti, különleges, kézi kovácsolással készült vaskapuk tovább emelik az összhangot.

keresztA falu közvetlen környéke és a távolabbi területek is tartogatnak meglepetést a kirándulni vágyóknak. A Fekedi keresztutak túra 25 km-es távja egy zöld és egy kék irányított körtúrából állt. A falu határában lévő keresztek közül ötöt érintettünk, ezek nagy részét a falu népe újította fel, tartja rendben. A második pecsételő helynél a pontőr mesélt a kék és zöld kör jelzésekről, majd miután szemrevételezte a ruhánkat, azt mondta, mehetünk a mazochisták útján. Először nem tudtuk mire vélni ez a ténymegállapítást, egészen addig, amíg el nem értünk a válaszútig. Bal kéz felé “hedonisták” jobb kéz felé “mazochisták” táblával jelzett út – mi persze vállaltuk az utóbbit. Csalán, mocorka, gaz, bogarak. Eddig nem értettük, milyen térdig érő sárra gondolt az úr, aztán rájöttünk. Valóban erősen megnehezítette a közlekedést, hogy az út teljes széltében áll a víz, és az átkeléshez bizony bele kell mászni a bozótba, ha nem óhajtunk elmerülni. Kétségbeesés helyett a második hatalmas pocsolyánál már hangos DSC01208nevetésbe törtünk ki, ahogy a táskánkkal ellent tartottunk a csalánnak, egyensúlyoztunk a mocsár szélén és kezünkkel a maradék ágat hajtottuk félre az utunkból. Igazából baromira élveztük, tényleg kihívás volt átkelni ezen a szakaszon. Nagyrészt hatalmas kalász- és kukoricamezők mellett mentünk el, de az István-kunyhónál betértünk az árnyas erdőbe. Vissza a célba, majd kezdetét vette a második körút. Két kereszt után három erdei szakaszon keltünk át (Under-völgy, Veres-völgyi-patak, Gyantás-völgy). Majd újabb kereszt, István-kunyhó, Kökény-árok-völgy, innentől pedig egy gyertyános-tölgyes erdőben baktattunk. Elhaladtunk a Karasinca-patak forrása mellett – egyesek szerint innen kapa a falu a nevét (Karasinca – Fekete-víz). Kereszt, löszmélyút és újra a célban voltunk – de most már tényleg.

Feked-kituzoNekem nagyon tetszett az útvonal, egy jó séta a falu körül, szép helyeken. Még az időjárás is istenes volt, bár a nyílt terepet tűző nappal, aszfalton annyira nem kedveljük, de legalább kicsit fújt a szél. Jövő év július első szombatján rendezik meg újra ezt a túrát (ha valaki sokallja a 25-ös távot, van belőle 10-es is), aki ráér és teheti, menjen el, csak ajánlani tudom!