Arany est az Örkényben – beszámoló

Idén Arany János születésének 200. évfordulóját ünnepeljük, ennek alkalmából az Örkény Színház nagyon különleges felolvasószínházi esttel készült. A nagyszerű költőnek sajnos kevésbé ismerem a munkásságát, ahogy Mácsai Pál fogalmazott, többek között a kötelezőktől való egészséges tartózkodás miatt is. Igazán kellemes meglepetésként ért az előadás színes, modern és itt-ott vicces volta. 

Az Örkény már frissen felújított nézőterén foglalhattuk el helyeinket. A színháznak kétségkívül jót tett, hogy immáron lényegesen kényelmesebb székeken, magunk előtt több lábtérrel élvezhetjük a társulat kiváló előadásait. A műsor nagyon jól megkomponált, igazi sztárparádéban volt részünk, ráadásul mindig érdekes kedvenc előadóművészeinket szerepjátszás helyett versfelolvasás közben látni. Holott – ahogy Mácsai szintén megemlíti – a szavalás kétségkívül színészi feladat. Aki amiatt nem menne el, mert egy unalmas, felnőtteknek szóló magyar órára számít, annak nem lesz igaza. Az előadás nagyon friss, és mai, ráadásul Arany – művek helyett sokkal inkább a költőre reflektáló pályatársak versei hangzanak el – tizenkilencedik és huszadik századi kedvenceink, és kortársak egyaránt. Nem csak ahhoz kapunk kedvet, hogy levegyük a polcról az érettségi óta porosodó Arany-összest, hanem hogy a ma élő költőkre is rákeressünk. A szavalatok közötti kalandozást az est házigazdája, Mácsai Pál vezeti. Fanyar humora és érdekes, közbeékelt információi megfűszerezik az estét.

Az Aranyozás Október 16-án és November 11-én tekinthető meg az Örkény Színházban.

A színház hivatalos beharangozója így szól:

Arany János szellemi öröksége évfordulóktól függetlenül is eleven hagyaték: költészete és alakja minden pályatársának, utódának mérték, ösztönző példa, vagy épp vitára ingerlő nagyság. Jellegzetes nyugodt tempójú hangját már életében és halála óta nemzedékeken át seregnyi költő idézte meg tisztelgő, megrendítő, szellemes és mulatságos művekben. Petőfinek „imádott Jankó”, Babitsnak „Hunyt mestere” volt, Ady számára nem követendő, de kikerülhetetlen előd, Radnóti és Vas István nagyapjukként tekintettek rá. Sokan megszólítják, mások, mint például Weöres Sándor, pazar versciklusban imitálja művészetét. A maiak közül többen is, Várady Szabolcs, Nádasdy Ádám, Kovács András Ferenc, Varró Dániel játékosan komoly stílusgyakorlatokban idézi meg szellemét: átírja verseit, utánozza, parodizálja, csúfolkodik rajta, nehogy szoborrá merevüljön.

A szövegeket olvassák:

Bíró Kriszta, Csuja Imre, Dóra Béla, Epres Attila, Ficza István, Für Anikó, Gálffi László, Hámori Gabriella, Jéger Zsombor, Kókai Tünde, Máthé Zsolt, Nagy Zsolt, Novkov Máté, Patkós Márton, Pogány Judit, Polgár Csaba, Takács Nóra Diána, Tenki Réka, Vajda Milán, Znamenák István, Zsigmond Emőke

Szerzők a múltból és a jelenből, többek között:
Ady Endre, Babits Mihály, Balla Zsófia, Faludy György, Ferencz Győző, Illyés Gyula, Jókai Mór, József Attila, Kányádi Sándor, Kiss Judit Ágnes, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Petőfi Sándor, Petri György, Térey János, Tóth Krisztina, Varró Dániel, Várady Szabolcs, Weöres Sándor

Zene: Kákonyi Árpád

Az est házigazdája: Mácsai Pál

Szerkesztette és válogatta: Ferencz Győző és Mácsai Pál

Rendezőasszisztens: Szabó Julcsi

Rendező: Mácsai Pál