Különös színházi nyelven beszéli el Oidipusz élettörténetét a Természetes Vészek Kollektíva Veres Andrással és a Budapest Bábszínház színészeivel. Szürreális univerzumot építenek fel a színpadon, amelyben minden pátosztól megfosztott a klasszikus történet, a tragikus hős alakja pedig háttérbe szorul. Olyannyira, hogy meg sem jelenik az előadásban: tragédiáját gyermekei és testvérei emlékezéseiből ismerjük meg. Az álomszerű látványvilág és a gazdag szimbólumrendszer végtelen asszociációra készteti a közönséget, aki most valóban azonosulhat az ókori történettel. Az Oidipusz Karantén úgy aktualizál, hogy közben kérdéseket tesz fel, és zsigereinkig ható produkcióvá áll össze: utazásra hív a jelenbe.
Az előadás távolról közelít Oidipusz történetéhez, az alkotók inkább törekedtek a főhős mélyebb megismertetésére és sorsa aktualitásának megjelenítésére, mintsem a görög dráma reprezentálására. Az Oidipusz Király és az Oidipusz Kolonoszban volt a kiindulási pontja az Oidipusz Karanténnak, de mindkét ókori mű csupán inspirációforrás volt. Ez már abból is látszik, hogy Oidipusz csupán pár percig van jelen a színen, egyébként karanténba zárva fekszik halálos ágyán… Testvérei és gyermekei idézik fel alakját, miközben őket magukat is megismerhetjük. A készítők minden színpadi eszközt bevetnek, hogy valóban megmozgassák a közönség fantáziáját, és ne szokványos színházi élménnyel távozzanak a nézőtérről.
Élő tárgyszínházi előadást hoztak létre, melyben a központi figura, Antigoné katatón állapotban gyártja apja biológiai maszkjait, s kutatja ősei múltját. A színpadon közben egy olyan burok keletkezik, amelybe betekintve a közönség hirtelen szembe találja magát az emberiséget örökké foglalkoztató kérdésekkel: el lehet-e menekülni saját sorsunk elől? Létezik-e szabad akarat?
Fotó: Youtube / Trafó House
A TVK 11 éve működő munkássága alatt műfajt teremtett: van benne színház, tánc, installáció, objekt art, hangköltészet és ezer más műfaj. Az eredmény egyedülálló: mind az érzékeket s az elmét alaposan megmozgatja. Alternatív, provokatív, elmélyült előadóművészetet hoznak létre.
Veres András a Bábszínház rendezője, több díjnyertes darab alkotója. Tavaly dolgozott együtt először a kollektívával, mégpedig a Fehérlófia című előadáson, amelyhez Szűcs Edit és Árvai György készítette a látványtervet. A közös munka olyan jól működött, hogy mindkét fél folytatni akarta. Oidipusz története kiáltott a bábos feldolgozásért, hiszen a klasszikus műben a hős és sorsának viszonya fedi a báb és bábos viszonyát: Oidipusz a sorsnak alávetett bábuként néz szembe végzetével. Az előadásban bábszínészek szerepelnek, akiknek így több oldalról is aktuális az ókori mű.
Az alkotók közül fontos megemlíteni Imre Zoltánt is, aki a produkció dramaturgja. Árvai, Veres és Imre együtt hozták létre a koncepciót, amihez aztán a Bábszínház színészei kreatívan hozzájárultak. Hiszen ebben a produkcióban nincs hierarchia az egyes résztvevők között, s hiába voltak leosztva a szerepek, alapvetően demokratikus döntések vezettek a kész előadáshoz.
Koprodukciós partner: Budapest Bábszínház, Trafó Kortárs Művészetek Háza
Szophoklész, Thomas Mann, Allen Ginsberg, József Attila, Móra Ferenc, Terry Pratchett, Kurt Vonnegut, A zsoltárok könyve, Karinthy Frigyes és mások művei alapján írta: Árvai György, Imre Zoltán, Veres András
Előadók: Ács Norbert, Hannus Zoltán, Melis László (m.v.), Spiegl Anna
Alkotók: Árvai György, Imre Zoltán, PARABRYO, Szűcs Edit, Veres András
Videó: Dinea László, Korai Zsolt