Harmadik alkalommal adják át októberben a Margó Irodalmi Fesztiválon a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat, valamint a Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját. A zsűri kiválasztott a pályázók közül tíz írót, az egyikük átveheti a Margó-díjat és az azzal járó anyagi, kereskedelmi, marketing és szakmai támogatást. A kortárs irodalom magyar és külföldi legjavát bemutató Margó Fesztivált már tizedszerre, idén ősszel is könyvvásárral kiegészülve, a CAFe Budapest keretében, a Tesla Budapestben rendezik meg, október 19-22. között.
Harmadik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat, amivel pénzdíj és a Margó Irodalmi Fesztivál partnereinek szakmai támogatása is jár: a Bookline a nyertes számára kiemelt kereskedelmi és médiatámogatást nyújt, a Balassi Intézet pedig próbafordítást készíttet a legjobb műből, és azt külföldi könyvfesztiválokra juttatja el. Az első Margó-díjat Totth Benedek, a tavalyit Milbacher Róbert nyerte. A pályázatra idén huszonnégy könyvet neveztek a szerzők és a kiadók, szereplőik között akad macskává változtatott nyugatos, kelet-magyarországi futballbíró és castingra jelentkező kamaszlány is. A díjra esélyes tíz kötetet kilenc kiadó jegyzi, és az alkotók között idén két újságíró is van: Pető Péter első könyve talán a világirodalom egyetlen regénye, ami egy játékvezető nézőpontjából mesél a fociról, Szerényi Szabolcs Éhség című novelláskötete pedig egyszerre felkavaró és szórakoztató. A díjat október 22-én adják át a tizedik Margó Irodalmi Fesztivál utolsó estéjén. Szintén ekkor hirdetik ki a Fővárosi Önkormányzat által biztosított Budapest a fiatal tehetségekért program különdíját is.
Milbacher Róbert (Fotó: Valuska Gábor)
A Margó-díj idei 10-es listája a következő:
- Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása
- Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje /Josef M. két halála
- Pető Péter: Leshatár
- Storno Milán: Földalatti nyár
- Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám
- Szerényi Szabolcs: Éhség
- Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva – Szappanopera 1.
- Szöllősi Mátyás: Váltóáram
- Tóth Kinga: Holdvilágképűek
- Veres Attila: Odakint sötétebb
A zsűri tagjai idén Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke, Gács Anna, a Szépírók Társasága elnöke, Antal Nikolett és Korpa Tamás, a Fiatal Írók Szövetsége elnökei, Szabó Zsuzsa a Balassi Intézet és a Publishing Hungary képviseletében, valamint Valuska László, a Margó Fesztivál főszervezője. A Margó-díj esetében a nevezett címek között ugyanolyan feltételekkel mérettetik meg ismert és ismeretlen szerző, fiatal vagy kései kezdő, scifi, betegségpróza és ifjúsági regény is.
„Nagyon örülünk, hogy immáron harmadszorra is sok elsőkötetet kaptunk, amelyek előzsűrizése során idén sem kész írókat, inkább olyan új hangokat, merész szerzőket kerestünk, akikre érdemes felhívni a figyelmet, a legjobbat közülük pedig támogatni”
– mondta el Valuska László.
A Margó-díjjal járó szakmai támogatásnak is köszönhetően a legelső Margó-díjas Holtverseny angol és francia kiadásai nemrégiben jelentek meg, míg Totth Benedek második könyve az őszi Margó Fesztiválon mutatkozik be. A fesztivált hetedik éve rendezik meg nyáron, harmadik alkalommal ősszel is, kedvezményes könyvvásárral kiegészülve, idén is a CAFe Budapest keretében, a Bookline és a Főváros támogatásával. Az októberi Margó így már a tizedik lesz, amelyen ötven új kötet és külföldi szerzők is bemutatkoznak október 19-22. között a Kazincy utcai Teslában.
Budapest a fiatal tehetségekért program
A Fővárosi Önkormányzat és a BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. szervezésében megvalósult kezdeményezés elsősorban a különböző művészeti ágak, az irodalom mellett a képző- és az előadóművészet területén kiemelkedő fiatal alkotók és projektek támogatása érdekében jött létre. A Margó-díj mellett szintén a fesztivál utolsó estéjén átadott Budapest a fiatal tehetségekért program különdíjához Budapest Főváros Önkormányzata által biztosított 150 ezer forintos pénzjutalom, valamint egy Budapest élménycsomag is társul. A különdíjat először Papp-Zakor Ilka, tavaly Morsányi Bernadett kapta. A programot a Főváros olyan fiatalok támogatására hívta életre, akik kreatív, innovatív gondolkodásukkal és egyedi hangvételükkel hiánypótlóak Budapest kulturális életében.
MARGÓ-DÍJ 2017 10-es shortlist
Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása
(Könyvmolyképző., 2016, 248 oldal, 2549 Ft)
Egy középiskolai tanár, Gulyás Péter megírta első regényét, egy morális kérdéseket feszegető gimnazista thrillert. Az érettségi napja önmagában is elég stresszes, pláne ha még nyomozni is kell, hogy valakinek megmentsük az életét. Nyomozás, halál, gyászmunka, sokkoló jelenetek és filozófia – mindez ebben az ifjúsági regényben.
Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje – Josef M. két halála
(Kalligram, 2017, 526 oldal, 3990 Ft)
Két könyvből álló debütálásában Josef Mengelével mesélteti el dél-amerikai bujkálása történtét az író, és elképzeli, mit mondott volna a halál angyala, ha rátalálnak, és őt állítják bíróság elé Jeruzsálemben.
Pető Péter: Leshatár
(Kalligram, 2017, 256 oldal, 2990 Ft)
A volt népszabadságos, most 24.hu-s újságíró, Pető Péter első regénye egy futballbíró nézőpontjából, vicces, néha melankolikus mikrosztorikon keresztül mutatja meg a magára hagyott Észak-Magyarországot. Talán a világirodalom egyetlen regénye, ami egy játékvezető nézőpontjából mesél a fociról.
Storno Milán: Földalatti nyár
(NOW Books & Music, 2016, 196 oldal, 2900 Ft)
Egy szórakozóhelyen talpalni éjszakánként nem túl kellemes, főleg, ha határozott véleményed van azokról az emberekről, akiknek a félig üres vagy félig teli poharait kell összeszedned. A regény egyetemista főhőse filmszkeccsszerű jelenetekben kallódja végig a 2010-es évek Budapestjét, és próbálja valahogy elterelni a gondolatait arról, hogy ő is pont olyan átlagos, mint az összes többi ember.
Szabó Borbála: Nincsenapám, seanyám
(Tilos az Á Könyvek, 2016, 288 oldal, 2690 Ft)
Elhallgatások, önbecsapások, félrenézések, szolid pánikrohamok – a Nincsenapám, seanyám kamasz hősnője akár már most egyetemi disszertációt írhatna egy diszfunkcionális család mindennapi működéséről. Nem csoda, ha alkoholista anyja és a zombisodó Kálmán elől rendre a szobájában keres menedéket, melyet két macskájával, Dezsővel és Fricivel oszt meg, akik egy idő után kísértetiesen hozzák a magyar irodalom két ikonikus alakjának minden heccét és irodalmi bravúrját.
Szerényi Szabolcs: Éhség
(Fiatal Írók Szövetsége, 2017, 112 oldal, 1600 Ft)
Az biztos, hogy az elmúlt egy évben nem írtak ehhez hasonlóan beteg és fura, ám pont ezért izgalmas könyvet. Valaki fát növeszt magában, más meg uszonyt, miközben a felső tízezer gasztrosznobságból felzabálja önmagát. A Kreatív főszerkesztő-helyettesének első novelláskötete egyszerre felkavaró és szórakoztató.
Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva – Szappanopera 1.
(Tilos az Á Könyvek, 2016, 333 oldal, 2990 Ft)
Melyik sorozatrajongó kamasz ne álmodozott volna legalább egyszer az életben arról, hogy beválogatják a kedvencei közé? Szirmay Ágnes hősnője meg is lépi azt, amiről mások csak ábrándoznak, a castingra pedig elrángatja legjobb barátját is, akibe titokban és reménytelenül szerelmes. A forgatáson cikis és vicces helyzetek váltják egymást, mi pedig csak reménykedhetünk benne, hogy ha nem is pont ez, de valami nagyon hasonló már megtörtént a legrégebben futó magyar szappanopera forgatásain is.
Szöllősi Mátyás: Váltóáram
(Európa, 2016, 312 oldal, 3290 Ft)
Budapesten megjelenik egy szupernóva, miközben emberek érkeznek egy számukra fontos ponthoz az életükben. Kilenc történet rólunk és mindennapi bajainkról, ami olyan egyszerűen, szabadon és vizuálisan beszél, mint amikor egy független filmben megcsillan a napfény a kamera lencséjén. Melankólia, erős történetek és jó stílus.
Tóth Kinga: Holdvilágképűek
(Magvető, 2017, 128 oldal, 2499 Ft)
A Holdvilágképűek felemeli a maszkot az immunológiai betegségekkel élők arcáról, kódokat ad a szuperképességekkel rendelkező szekta nyelvének megértéséhez, és megmutatja, mit él át az ember, ha soha nem nyilvánítható teljesen gyógyultnak.
Veres Attila: Odakint sötétebb
(Agave Könyvek, 2017, 264 oldal, 2980 Ft)
A nyolcvanas évek elején kicsit visszataszító, ám nagyon szerethető lények jelennek meg Magyarországon. Veres Attila regényének mégsem ők, a cellofoidák a főszereplői, hanem mindaz, amit a felbukkanásuk előre jelez. És persze Gábor, aki gondozóként kerül egy cellofoida-telepre, ahol egyre baljósabb és emberi ésszel felfoghatatlanabb események történnek, a világ pedig örökre megváltozik.