Az ausztrál punk-rock szféra az utóbbi években olyan dinamikusan fejlődik, hogy nem győzzük hallgatni a kitermelt zenekarokat. A kiváló – és idén új nagylemezzel jelentkező – Violent Soho zenekar után néhány éve egy másik gyöngyszemet is kikopott magából a legaljasabb műfaj, ez a Dune Rats.
A banda két év alatt, egyetlen lemezzel és egy rahedli bizonyíték hiányában, csak növényi származéknak – kender – nevezett csodaszer társaságában beutazta az egész világot. A műfaji korlátokat azért ők sem tudták ledönteni, tipikusan nem tartoznak a stadionokat megtöltő zenekarok közé, azonban párszázas rajongótábort mindenhol össze tudnak verbuválni maguknak. A trió első és máig utolsó lemeze 2014-ben jelent meg, a korong igazi slágerdömping. Tökéletes keveréke a garázs-surf-summer-indie-punk rock műfajoknak, meghintve egy olyan esszenciával, ami valószínűleg a srácok közvetlenségéből és irdatlan lazaságából fakad.
Nemrég jelent meg a hír a
Facebook-oldalukon, hogy két év után – mivel már mindenki kívülről tudja az összes számukat – új számmal jelentkeznek. Az új anyag meg is jelent – amit én személy szerint az utolsó napon már úgy vártam, mint egy új Tool-számot.
Miután meghallgattam, egy pillanatra elszomorodtam. Nem tudnám rá azt mondani – még elfogult Dune Rats rajongóként sem -, hogy imádom ezt a számot, de több hallgatásra, ahogyan az lenni szokott, rendesen belemászott a fülembe és ott is tanyázott néhány napig. Levonva a konzekvenciát, a srácok nem mentek el más irányba, nem akartak mások lenni mint amilyenek – hála az égnek. Kicsit csalódott vagyok, amiért ekkora biztonsági játékot folytatnak, mindenesetre, ha nem is lesz slágerszám, egy újabb Dune Rats-tétel, nekem ennyi elég, hogy bízzak a folytatásban. Ugyan ilyesmiről még nincsen szó a zenekar haza táján, de az amúgy Bullshit névre keresztelt tétel már klipet is kapott, amit meg is tudtok nézni, nem fogtok csalódni. Igazi házibulis punk ordenáré.
