November 11-étől 16-áig 11. alkalommal kerül megrendezésre a Verzió, Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál Budapesten. A vetítéseket a Toldi moziban, a Művész moziban, a Cirko-Gejzírben, a Kinoban, az OSA Archívumban és a CEU-n lehet megtekinteni.
A filmes fesztiválon látható mozgóképes alkotások fókuszában emberi jogi problémák, jogsérelmek, társadalmi merényletek állnak szerte a világból. A kamera ezúttal a jó ügy szolgálatában áll, hogy olyan eseteket dokumentáljon, amelyeket a hatalom és a szégyen igyekeznek elfedni, éppen ezért a nyilvánosság szerepe ezekben a kényes témákban különösen fontos.
Ruanda FC (Képek forrása: verzio.org)
A háborúk okozta sebek begyógyulásáról és a társadalom talpraállásáról is szép számmal találunk filmeket a fesztivál Nemzetközi panoráma című szekciójában. A Ruanda FC, a holland Joris Postema rendezésében egy focimeccs kapcsán közelít a hutuk és tuszik közti 20 évvel ezelőtti népírtásban részt vett nemzedék gyerekeinek etnicitáshoz való viszonyához. Mihai Andrei Leaha, Andrei Crisan, Iulia Hossu Sóhajok völgye című filmje az 1942-43-ban Romániából a Dnyeszteren túli Kormányzóságba deportált 25 ezer roma közül mutat be néhány családot, akik még emlékeznek az őket ért elfelejtett holokausztra. Ines Tanović Gettó című alkotása az 1995-ben befejeződött boszniai háború menekültjei közül azoknak az életébe enged betekintést, akik azóta is egy menekülttáborként számon tartott településen, Ježevciben élnek.
A Magyar Panoráma szekcióban látható filmek nehéz sorsú emberek történeteit mesélik el. A szexrabszolgaság, a kitaszítottság, vagy a kommunista kémkedés olyan slágertémák, amelyektől naponta zajos a magyar média. A cigány kisebbség helyzetéről, két, több éves komoly munkával készített film is szól. Az Esélytelenül, Takács István Gábor és Surányi Ádám filmje már címével is sugallja, hogy milyen változásokat hozott és milyen eredménnyel zárult a TASZ hároméves romaprogramja. A magyar cigány kisebbséget ért megrázkódtatásoknak sajnos egy aktuális esete adja Hajdú Eszter filmjének témáját. A rendezőnő 167 napon keresztül dokumentálta a romák ellen 2008-2009-ben elkövetett, hat áldozattal járó gyilkosságsorozat tárgyalását. Az Ítélet Magyarországon című film részletekbe menően tárja fel, hogyan sikerült két és fél év után elítélni a négy gyilkost, egy olyan perben, amelyet a helyszíneken jelenlévő mentősök és rendőrök hanyagsága, a tanuk kétes szavahihetősége és az általános cigánygyűlölet légköre határozott meg.
A Tiltakozók című szekció alkotásai spanyol, román és ukrán példákon keresztül mutatják be, hogyan válik konfliktusossá a helyzet a társadalom és a hatalom között, és hogy hol találják meg a helyüket a különféle emberek ennek kifejezése közben. A hazánkhoz földrajzilag legközelebb lévő és legidőszerűbb ukrán-orosz háború kitörésének gyújtópontját képező kijevi tüntetések eseményeit mutatja be az ukrán fiatal filmesek csapata által készített Euromaidan. Nyers vágás című kópia.
Sebastian Mez filmje a Metamorphosen
A Reaktív állampolgár elnevezésű szekcióban három különleges filmet is látni lehet a 11. Verzión, az atomenergia és az ember közeli és halálos kapcsolatáról. Kyoko Miyake Áradat után című filmje saját családi tragédiája nyomán elindulva tárja fel a fukusimai nukleáris katasztrófa következtében szellemvárossá változott Namie és egykori lakóinak mindennapjait. Hogyan képesek feldolgozni a városka hajdani lakói, hogy egykori otthonukba már soha többé nem térhetnek vissza. A német rendező Sebastian Mez az oroszországi Kistimbe látogat, ahol 1957 szeptember 29-én a Majak atomlétesítményből kiszabadult radioaktív anyag a Tecsa folyóba jutva az addigi legsúlyosabb nukleáris szennyezést okozta a világon. A film fekete-fehér nyomasztó képsorokkal érzékelteti a különleges hely légkörét, amit az adja, hogy a hasonló helyekkel ellentétben ez a terület soha nem néptelenedett el teljesen. A szennyezett területen található kis szibéria falvakban a mai napig súlyos daganatos megbetegedésektől szenvednek a lakosok.
A Hol a magyar? szekció filmjei a magyar elvándorlók néhány jeles huszadik századi személyiségét mutatják be. Andre Hajdu különös élete az egykori Kodály tanítvány, és holokauszt túlélő zeneszerző hat fiával folytatott beszélgetése alatt bontakozik ki a vásznon. A Felvidék, Két ország között című alkotásban a II. világháború utáni erőszakos kitelepítések áldozatainak történetét mesélik el az érintettek.
Olyan emberi jogi szempontból megkerülhetetlen témákkal is természetesen sok film foglalkozik majd, mint a nemek, vagy a vallások közti egyenlőség. A Fókuszban India elnevezésű szekció filmjei olyan embereket mutatnak be akiknek a világ egyik legnépesebb és legszegényebb országában kell felvenniük a harcot a kirekesztéssel és a társadalmi diszkriminációval. A pink banda hősnői tevőlegesen szállnak szembe a hindu nőket ért erőszakkal. Az igazság nevében megjelenő muszlim asszonyok az őket ért családon belüli jogi sérelmek orvoslására szerveznek saját falubíróságot. A Jó lesz szemfedélnek című film a Monsanto és az indiai kormány által kihasznált indiai földművesek által elkövetett tömeges öngyilkosságok nyomába ered.
A Digitális generáció szekcióban is számos érdekes filmet találunk. Hilla Medalia és Shosh Shlam, izraeli és amerikai rendezők által jegyzett Netfüggők című film a kínai internetfüggő gyerekek számára létrehozott átnevelőtábor mindennapjait jeleníti meg a néző számára. A világ ura című film pedig azokról szól, akik a másik oldalon vannak, ők a kizsákmányolók nem pedig a kizsákmányoltak, ők a gyorsan tisztességtelenül meggazdagodók, nempedig a lassan tisztességesen elszegényedők. A globális piacok terepén otthonosan mozgó bankárok által működtetett rendszer árnyoldalait mutatja be egy közülük.