Konferencia az online terror ellen - Socfest

Konferencia az online terror ellen

Olvasási idő: 3 perc

Az utóbbi hónapokban az online zaklatás miatt halálba menekülő tiniktől lett hangos a világsajtó. A virtuális terror egyre drasztikusabb méreteket ölt Amerikában és Nyugat-Európában, de Magyarországon is érezhető a hatása. A megoldást nagy erőkkel egyelőre csak keresik. A KommON kommunikációs szakkollégium április 23-án szervez konferenciát Van képed hozzá?! címmel az ügyben.

Nem bírom, végeztem, feladom” – írta ki néhány hónapja a Twitter-falára Felicia Garcia, a 15 éves amerikai diáklány, majd öngyilkos lett. Megan Meierhez, Amanda Toddhoz, Phoebe Prince-hez, Tyler Clementihez és Lara Burnshöz hasonlóan ő is az úgynevezett cyberbullying, vagyis az online bántalmazás áldozata lett. A probléma egyelőre súlyosabb a tengerentúlon és Nyugat-Európában, de már itthon is felütötte a fejét, így a KommON kommunikációs szakkollégium egész napos konferencián vizsgálja a jelenséget.

Mióta ezek a  megrázó esetek bejárták a világsajtót, egyre többen foglalkoznak az online zaklatás kérdésével, ami a közösségi oldalak elterjedésével egészen új formákat és méreteket ölt. Míg néhány évvel ezelőtt a szülőknek a pedofil hajlamú felnőttektől kellett félteniük csemetéiket, mára a kortárs csoport vált a zaklatás első számú forrásává. Az iskolai gúnyolódások és verekedvan keped hozzaések átköltöztek a Facebookra és a Twitterre, a felkészületlen gyerekek pedig olykor tragikus kimenetelű harcokba bonyolódnak.

A legmegrázóbb és egyben legismertebb történet Amanda Todd nevéhez fűződik, aki egy Youtube-videón üzent a világnak. A 15 éves lány elmesélte, hogyan gyötörték osztálytársai azok után, hogy meztelen fotót küldött magáról egy ismeretlen csetpartnernek, aki feltöltötte a képet az internetre. Amanda senkitől sem tudott segítséget kérni, így végül a nyilvánossághoz fordult, de hiába: a lány végül öngyilkos lett.

Bár a terrorizált lányok (és fiúk, lásd Josh Unsworth öngyilkossága) esetei újra és újra bejárják a világhálót, nehéz megoldást találni a problémára. A kamaszok nagy része nem érzékeli megfelelően a közösségi média határait, nem látja, hogy az, amit megoszt, később akár a saját életét is tönkreteheti. De nemcsak a túl sokat láttató fotókkal van baj, hanem a virtuális láthatatlanságba burkolózó kommentelőkkel, akik jellemzően a bántalmazottak kortársai. Az interneten nem érvényesül a nonverbális kommunikáció, így nem látni, ha a sértett elsírja magát egy-egy bántó megjegyzés miatt. Mivel személyesen általában meg sem próbálják rendezni az ügyet, a szülőktől és a tanároktól való segítségkérés pedig szóba sem jöhet, a zaklatás egyre durvábbá és elviselhetetlenebbé válik.

Maga a cyberbullying egyébként számos formában megnyilvánulhat. Beszélhetünk például flamingről, vagyis trágár, támadó jellegű kommentek küldéséről, vagy denigrationről, rosszindulatú pletykák terjesztéséről. A legsúlyosabb esetekben már online fenyegetésekről és sextingről van szó, ami valamilyen szexuális provokációt jelent.

cyber

Magyarországon eddig nem bizonyították, hogy hasonló okokból történt volna tragédia, de úgy tűnik, a feltételek adottak hozzá. Egy nagy szabású nemzetközi felmérés, az EU Kids Online 2011-ben közölt eredményei alapján Magyarországon a 9-16 éves gyerekek 60 százaléka naponta használja az internetet, elsősorban videók nézésére és tanulásra. Ugyanezen korosztály kétharmada valamelyik közösségi oldalon is jelen van, ahol jellemzően több száz ismerőssel rendelkezik. A gyerekeknek több mint a fele teljesen nyilvános profillal van fent a neten, és 37 százalékuk találkozott már legalább egy olyan veszélyes szituációval, amit a kutatásvégzők megjelöltek a kérdéssorban. A magyarországi helyzetet a Tabby (Threat Assessment of Bullying Behaviour) kutatás is vizsgálta, az eredmények pedig kimutatták, hogy a cyberbullying itthon is egyre elterjedtebbé válik.

Emiatt is döntött úgy a KommOn kommunikációs szakkollégium, hogy szakértők részvételével szervez konferenciát cyberbullying témában április 23-án a Magyar Telekom Székházban. A meghívott előadók közt ott van Schmidt Andrea, a már említett Tabby projekt egyik kutatója, Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője, Christopher R. Martin kommunikációkutató, Dr. Baracsi Katalin, a Safer Internet Program oktatója és Dr. Dojcsák Dalma jogász, az ELTE-ÁJK doktorandusz hallgatója is. A szervezők az előadásokon kívül kerekasztal-beszélgetésekkel is készülnek.

A programot minden érdeklődőnek ajánlják, de különösen szívesen látják az általános és középiskolai tanárokat, a szülőket és persze azokat a kamaszokat is, akik a leginkább érintettek a témában.