A világ legnagyobb űrgyűjteménye, a Gateway to Space kiállítás vár mindenkit, aki bepillantást nyerne az elmúlt 70 év kutatásaiba és a végtelen tér egy darabjába. A kiállítás a Millenáris Parkban, január 15.-től kezdve, két hónapon át tart nyitva.
Az emberiség legnagyobb kalandját kíséri végig, a világ számos pontján nagy sikerrel bemutatott, Brüsszel és Johannesburg most Budapestre érkezett Gateway to Space kiállítás. A NASA és az űrutazás történetét feldolgozó anyag az űrrepülést megálmodók első lépéseitől, az eseménydús XX. századon, a holdraszálláson át tart napjainkig, átlépve a Naprendszerünk határait is.
Képek: Keppel Ákos
Első lépéseinket egy sötét folyosóban tesszük meg, csak egy halvény kék fény vezet minket. Kipillantunk az űrállomás ablakán a végtelen térbe, majd megérkezünk az űrkutatás első éveihez. A történet Jules Verne-vel kezdődik, aki az Utazás a Holdba regényében egy ágyút képzelt el a Holdra jutás kulcsaként. Ez az elképzelés olyan tudósoknak köszönhetően, mint Hermann Oberth és Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij sokat finomodott. Minden lépésünkkel éveket haladunk előre az időben, eljutunk az első rakétától a „Nellie”-től a Lunar Roving holdjárókig és az első űrruháktól a modern szkafanderekig. Láthatjuk a Mercury-Redstone-t, az első amerikai, embert szállító rakétát, mely első szuborbitális repülésére vitte Alan Shepardot 1961-ben. A kiállításon végre „testközelből” is megismerhetjük, milyen volt a Szojuz űrhajó belseje, láthatjuk a holdkompot, az Apollo űrhajórendszernek azon részét, mely a kétfős legénységet az anyaűrhajóból a Hold felszínére és visszajuttatta vagy az orosz MIR űrállomást, ami 1986-tól 1997-ig keringett a Föld körül.
A bámulatos kiállítás rendkívül felcsigázza az látogatók érdeklődését, hisz például – más űrkiállításoktól eltérően – nem a Földről nézhetünk az Űrbe, hanem a Nemzetközi Űrállomás kupoláján át a világűrből tekinthetünk a Földre néhány eredeti felvételen keresztül, s nem csupán az űrhajósok szemszögéből élvezhetjük a látványt, de láthatunk olyan érdekes jelenségeket is, mint például a Sarki Fény.
A hatalmas űrrepülők között érdekes apróságokat is találunk. Az első emberi kilövések előtt állatokkal kísérleteztek és az ehhez használt majomkiképző kabin is a kiállítás része, akárcsak az „űrkóla automata”, ami a súlytalanságban is garantálja a frissítőt, az „űrszobabicikli”, ami az izomsorvadás megakadályozását segíti és az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan felszerelési tárgyai is. Az apróságok között a legnagyobb a holdkő, amit megérinthetünk, ha eddig nem volt szerencsénk a Hold közelében járni.
A kiállítás szintén megmutatja, hogyan tudnak létezni az űrhajósok a szélsőséges időjárási körülmények között, hogyan és mit esznek és egy nagyon fontos kérdést – különösen a gyerekek számára -, hogy hogyan fürdenek. Az űr felfedezőinek szánt korai ételek egyszerű, pürésített élelmiszerek voltak fogkrémes tubushoz hasonló csomagolásban. Ahogy az emberek egyre több időt töltöttek az űrben, úgy fejlődtek a számukra készített ételek is – ezeket is láthatjuk a Millenárison, mint ahogy azt is, milyen az a berendezés, amit kifejezetten arra terveztek, hogy az űrhajósok a Coca-Colát és a Diet Coke-ot csapolni tudják a speciális ivópohárba. Az űrben nincs fent és lent. Ezt elsőre a Destiny tudományos modulon átlépve tanuljuk meg, ahol alul- felül szekrények sorakoznak, hiszen a közte lebegőknek nem számít a különbség. Másodjára pedig a 360° fokban forgó 3D-s székben. A kiképző táborban vadászgép és űrhajóleszállás szimulációk is vannak, azaz az elmélet után a gyakorlatban is kipróbálhatjuk a repülést.
A Gateway to Space egy nagyon jól szerkesztett, interaktív kiállítás, ami az űrhajózásban nem jártas látogatóknak is emlékezetes marad. A tárlat március 15.-ig tekinthető meg, de érdemes minél hamarabb jegyet vásárolni, mivel nagy érdeklődésre számítanak a szervezők.