Szimfonik Live 2.0 - Socfest

Szimfonik Live 2.0

Olvasási idő: 3 perc

2010-ben a Heaven Street Seven zenekar beállt a Magyar Rádió Szimfonikusai elé és egy egészen meglepő átdolgozást készítettek az “Ez a szerelem” című dalukból. Akkor még senki sem sejthette, hogy ez annyira bejön a közönségnek (300.000 fölötti megtekintés, 2000-nél is többen kedvelik), hogy 2011-ben a Sziget nulladik napján egész estés koncertet ad a szimfonikus zenekar és 11 könnyűzenét játszó formáció.

 

A 2012. szeptember 8-án, a Közmédia napjának estéjén a Millenárison újra megrendezésre került a koncert. A fellépő zenekarok közül volt néhány a tavalyi felhozatalból, de rengeteg új banda is lehetőséget kapott, hogy a Balogh Sándor vezette MR-Szimfonikusok közreműködésével szólaljon meg 3-3 daluk.

 

Sajnos nem sikerült odaérnünk a legelejére, és szembesülnünk is kellett a rengeteg emberrel, ezért az első három zenekar (NEO, Kistehén, Hősök) műsora élvezhetetlen volt számunkra. A Compact Disco-t már kellemes hanggal, LED falon néztük, ám annyira az sem fogott meg minket. Szépen kihasználták a kapott lehetőséget, de valahol a zenekar nagyon laposnak bizonyult. Az utolsó számuk alatt azon morfondíroztam, miért éppen ők mentek az Eurovíziós Dalfesztiválra, meg azon, hogy sokkal több esélyük lett volna, ha ebben a verzióban adták volna elő azt a bizonyos számot. A másik csalódás Péterfy Bori és a Love Band volt, akik a Vámpír című számukat nagyon szépen ültették szimfonikusra, ám a többi dal alatt sokkal inkább egy vidéki hakninak tűnt a dolog.

 

Természetesen a HS7 gyönyörűen szólt, de ez tőlük elvárás, ha már hozzájuk köthető az ötlet. Pozitív csalódásként a PASO-t emelnénk ki, ugyanis a tavalyi koncerten nem tűntek annyira jónak, annak ellenére sem, hogy nincs túl könnyű dolguk, hiszen nagyon sok hangszerrel játszanak. Idén viszont kifejezetten ügyesen kombinálták a saját hangszereiket a nagyzenekarral. Az Irie Maffiások szuper aranyosak voltak, látszott rajtuk, hogy meg vannak szeppenve. A több ezres tömeg és a mintegy ötven fős zenekar között igazán picinek érezhették magukat.

Három nagyon jól kidolgozott nótát hallgathattunk meg tőlük, akárcsak a saját magát “érfelvágós zenekarnak” titulált Vad Fruttiktól is. Ők a pszichedelikus számaikat hozták, amik rendkívül szépen meg tudtak szólalni a szimfonikus háttérrel. A Kiscsillag picit felemás volt. Az első két számuk nem volt hatásos, ám a Kockacukrot sikerült úgy átdolgozniuk, hogy annyit mondtunk: “ezt mostantól csak így!”.

 

Egy ilyen monstre (nagyszabású) eseményen a legrosszabb, amikor két zenekar helyet cserél. Szerencsére erre figyeltek a szervezők. Volt dob- és fúvós párbaj,

ahol az MR-Szimfonikusok zenészei “csaptak össze” Mihalik Ábellel, a Kiscsillag dobosával, később pedig a PASO fúvósszekciójával. Hallhattuk a Csillagok háborúja zenéjét, illetve a színpad mögötti házfal, amin végig futott némi animáció, olykor átvette a főszerepet és egy csodás fényfestéssel szórakoztatta a közönséget.

Még több képet az MR2 – Petőfi Facebook oldalán találhattok