Zen és Enn egyesülnek a punkban

Olvasásái idő: 2 perc

A 2017-es Cannes-i fesztivál egyik kedvence az első szerelem mindent elsöprő erejéről, és az univerzum legnagyobb rejtélyéről. Egyszerre sci-fi, szexkomédia és korrajz a punk születéséről, a lázadás kultuszáról.

A 70-es évek végén London egyik lepukkant városrészében, Croydonban járunk. Három punk srác véletlenül egy olyan házibuliba állít be, ahol egy csapat egészen furcsán viselkedő és egészen furcsa öltözetet viselő földönkívüli szállt meg, hogy tanulmányozzák bolygónkat. Zan (Elle Fanning), talán túlzott kíváncsiságból, közelebbről is megismerkedik az egyik kamaszfiúval, Ennel (Alex Sharp) és a punk életérzéssel. Olyannyira beilleszkedik, hogy a közösen eltöltött idő után már egy extravagáns zenei producer (Nicole Kidman) veszi szárnyai alá, hogy sztárt csináljon belőle. A bájosan naiv idegennek választania kell: visszatér a bolygójára az övéivel, vagy marad a Földön a szerelmével.

A filmet John Cameron Mitchell (Hedwig és a mérges csonk, Shortbus) rendezte, alapjául pedig Neil Gaiman (Csillagpor, Coraline és a titkos ajtó) novellája szolgált, amely a “Törékeny holmik” című kötetében jelent meg. A forgatóköny Philippa Goslett (Lorca és Dali, Mária Magdolna) és John Cameron Mitchell munkája. A főszerepben Elle Fanning (Demóna, Super 8) látható a Tony-díjas Alex Sharppal (A kutya különös esete az éjszakában), valamint az Oscar-díjas Nicole Kidmannel (Paddington, Oroszlán). Kidman korábban már dolgozott John Cameron Mitchell-lel, ő rendezte Kidmant a 2010-es Engedd el! című filmben, amiért Oscarra jelölték. A további szerepekben az Arany Glóbusz-díjas Ruth Wilson (Suite Française, A viszony), Matt Lucas (Alice csodaországban, Koszorúslányok) és Joanna Scanlan (A titokzatos szerető, Bridget Jones babát vár) láthatók. A producerek: Howard Gertler (Shortbus, Egy pestis túlélői), továbbá Iain Canning és Emile Sherman a See-Saw Films-től (Macbeth, Oroszlán), valamint John Cameron Mitchell.

A történet nem egy szokványos romantikus vígjáték, a konklúzió sem az ilyen típusú filmek esetében megszokott. A punk és a földönkívüli élet tematikájának összekapcsolása, nem pusztán a fogyasztói társadalom, hanem az egész emberi faj és létezés egyfajta kritikáját adja, és ebből a szempontból a film már-már filozófiai mélységekbe merül. Azok, akik a romantikus vígjáték műfajának egy új megközelítésére kíváncsiak, és nem áll tőlük távol a punk zene sem, nem fognak csalódni a filmben. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy az Így csajozz egy földönkívülivel nem a punk szubkultúra hajnalát bemutató film, nem egy érzelmi hullámvasút mély személyes drámákkal és részletes karakterábrázolással. A mozifilm képileg és hangilag egyaránt bővelkedik nehezebben emészthető, elvontabb jelenetekben, vagyis ebből a szempontból is eltér egy átlagos szerelmes filmtől. Az is könnyen észrevehető, hogy a költségvetés nagyobb részét a szereplőgárda gázsija tette ki, így a különleges effekteken, a kellékeken és a jelmezeken már jelentősen spórolni kellett. Mindent összevetve tehát, a filmnek vannak hiányosságai a kivitelezés terén, amit a mondanivalóval és a neves színészek szerepeltetésével igyekeztek elfedni. A film célközönsége pár évvel lépheti túl azt a 16 éves korhatárt, akiknek ajánlják, de a Nicole Kidman rajongók, vagy a punk iránti nosztalgiával bíró idősebb korosztály is fog találni benne emlékezetes pillanatokat.

Pontszám: 68