Egyre népszerűbb a backpacking – az utazásnak az az új formája, ahol az emberek (többnyire fiatalok) mindössze egy hátizsákkal vágnak neki a nagyvilágnak. Szándékosan utasítják el a tömegturizmust, céljuk, hogy jobban elmerülhessenek a lokális kultúrában, beszélgessenek az ott élő emberekkel, megismerve mélyebben a helyi mentalitást. Gyakran egyfajta spirituális útkeresés is egyben. Szándékuk, hogy ők maguk is fejlődjenek lélekben, nyitottabbá váljanak, netán megtalálják életük értelmét.
A backpacking több dologban is eltér a hagyományos turizmustól. Ennek az utazásnak a lényege a szabadság megélése. A fiatalok csupán egyetlen, hatalmas hátizsákot visznek magukkal, amelybe a több hónapos, vagy akár több éves vándorlás alatt minden cuccukat bele kell, hogy préseljenek. A hátizsák nagy mozgékonyságot biztosít, ha valahol nem érezzük jól magunkat, csak fogjuk, és tovább állunk vele. A szabadság-élményt még fokozza, hogy mivel kevés holmi fér a hátizsákba, rájöhetünk, nincs szükségünk a fogyasztói társadalom által ránk kényszerített felesleges holmikra, autóra, trendi ruha-hegyekre, drága kütyükre. Jó érzés megtapasztalni, hogy hónapokat ki lehet bírni úgy, hogy nem függünk a tárgyainktól.
Egy másik fontos különbség az idegen kultúrák valódi megismerése, ami több egy szervezett turistaút alkalmával megszerezhető, felületes, sztereotípiákkal telezsúfolt képnél. A backpacker-ök jóval hosszabb időre maradnak a hagyományos turistáknál, legalább néhány hónapon át, de akár több évig is. Ez idő alatt lehetőségük van arra, hogy beszélgessenek a kis, eldugott falvakban élő emberekkel is, a helyiek szemével fedezzék fel az ország szépségeit, az ott élők által főzött, lokális ételeket kóstolhassák meg, és láthassák, hogyan gondolkodik az, aki egy másik országba, rasszba vagy kontinensre született. Egyesek szerint azonban a backpacker-ök antituristák, és a helyi lakosokkal való barátkozás helyett inkább más hátizsákos utazókkal töltenek több időt.
A backpacker utazás célja gyakran a spirituális útkeresés. A legtöbben azért vándorolnak, mert nem találják a helyüket a világban, ettől a kalandtól várják, hogy jobban megismerjék önmagukat, és rájöjjenek, mi életük értelme. A fejlett nyugati társadalmakban a fiatalok egy része viszonylag magas életszínvonalon él, viszont nem talál magának célt. Tanulnak és dolgoznak, hogy legyen pénzük, amit aztán elköltenek fogyasztási cikkekre meg bulizásra. Egyesek egy idő után kiégnek kissé, és szeretnék az életüket igazi tartalommal megtölteni. Erre lehet jó egy backpacker túra. Nem véletlen, hogy a fiatalok körében oly népszerűek a témával foglalkozó könyvek (gondoljunk csak Paulo Coelho: Az alkimista című művére, vagy az El Camino-ról szóló számos útleírásra).
Nem ritkán teljesen egyedül kelnek útra, barátok nélkül, hogy ez is ösztönözze őket az önmagukban való elmélyedésre, és a minél több új emberrel való megismerkedésre. Sokan az utat “bátorság-próbának” tekintik. Feszegetni akarják saját határaikat, látni szeretnék, mire képesek egy idegen országban, barátoktól távol, a kényelmes, városi életforma komfortja nélkül. Nem ritkán ezért választanak úti célnak az európai kultúrától teljesen eltérő, a fejlett civilizációtól nagyon távol eső tájakat: Ázsia eldugott részeit, Afrikát, vagy Dél-Amerikát. Sokan első alkalommal kerülnek távol a szüleiktől, a saját országuktól, így olyan élményeket szerezhetnek, amelyek erősebbé, önállóbbá, talpraesettebbé teszik őket. A harmadik világbeli szegénység megtapasztalása segít, hogy jobban értékeljük az itthoni anyagi javakat.
A backpacker-ök között könnyen szövődik barátság, hiszen hasonló életkorban vannak, szinte azonos célokkal és gondolkodásmóddal rendelkeznek. Nyitottak, előítéletektől mentesek. Gyakran érdekli őket a környezetvédelem, a felelősségteljes fogyasztás. A kemény mag bringával, sátorral vág neki a nagy kalandnak.
Ha kedvet kaptál, nem árt beszerezni néhány cuccot indulás előtt, mint amilyen a modern, kis helyen elférő hálózsák, sátor, vízhatlan ruhák, jó minőségű túracipő, étel/ital készítéséhez szükséges praktikus és könnyű kempingfelszerelés, valamint az átlagos útikönyveknél jóval részletesebb kiadványok, mint például a Lonely Planet sorozat. Hogy ne felejtsék el az élményeiket, és az itthoniaknak hírt adjanak magukról, gyakran írnak blogot, és töltenek fel fotókat a közösségi portálokra a hátizsákosok.
A backpacker-öknek fontos az olcsóság, hisz fiatal diákokról vagy pályakezdőkről beszélünk. A cél, hogy adott összegből minél több helyre eljuthassanak, ami a fapados repülőgépek, a hostelek és a couchsurfing korában könnyen megvalósítható.
A bacpacker jelenség egyik előidézője az internet, a globalizált világunkat átszövő háló. Egyre többet tudunk más országokról, egyre elfogadóbbak vagyunk, és egyre kevesebb kulturális különbségen akadunk fenn. Az idegen nyelvek – főleg az angol – terjedése miatt a fiatalok egyre kevésbé vannak rászorulva az utazási irodákra. Repülőjegyet,szállást is lehet online foglalni, egy hosszabb utazás megszervezése néhány perc alatt elintézhető otthonról, a számítógép előtt ülve. Fórumokról, blogokról tájékozódhatunk más backpacker-ök élményeiről, tippeket, tanácsokat kaphatunk.
Hamarosan beszélgetést olvashattok egy Indiában vándorló, magyar, ex-backpacker sráccal és egy Ázsiát és Dél-Amerikát biciklivel megjárt lánnyal. Ha kedvet kaptál, ne habozz, csak a fogd a hátizsákod, és indulj! A világ alig várja, hogy felfedezd!