Két évvel az Editors előtti bemutatkozása után idén már főzenekarként tér vissza a táncos lüktetésű poszt-rockot játszó angol Public Service Broadcasting! A régi híradókat, dokumentum- és oktatófilmeket előszeretettel hangmintázó, élőben pedig minden alkalommal egy különleges és szórakoztató audiovizuális show-t prezentáló duó új lemezét, a júliusban megjelent Every Valley-t mutatja majd be az A38 Hajón. A konceptalbum fő tematikája a szénbányászat és annak válsága, tágabb értelmezésben pedig reflektál bármilyen iparág hanyatlásának társadalmi hatásaira – de kritizálja az aktuális populista politikát is. Hogyan lehet ezt szórakoztató és mégis informatív módon tálalni, ami az agy mellett a lábakat is megdolgoztatja? Novemberben kiderül!
A Public Service Broadcasting-ot 2010-ben alapította a dalszerő-multiinstrumentalista J. Willgoose, Esq. és a dobos-programozó Wrigglesworth. A kiindulópontot a BBC Radio 4 archív adásai jelentették, majd Willgoose egyre jobban beleásta magát a huszadik századból származó híradók, dokumentum- és oktatófilmek világába, amelyekről azt gondolta, tökéletesen passzolnának az általuk játszott táncos lüktetésű technicista instrumentális zenéhez. Ennek szellemében hamar beszereztek egy kiszuperált retró televíziót is (a “frontembert”, ahogy ők hivatkoznak rá) és szinte azonnal kedvelt és keresett koncertyenekarrá váltak. Ennek megfelelően a debütalbumot, a tudományos-technikai vívmányokat és praktikus mindennapi alkalmazásukat megéneklő, a címadás tekintetében akár programadónak is tekinthető Inform-Educate-Entertain-t már komoly rajongótábor várta. A lemez pedig nem is okozott csalódást: a groove-os poszt-rock alapokra érkező elektronikus ütemek, a helyenként karcos rock ‘n’ rollba hangszerelés, a nosztalgikus hurráoptimizmus és a médiának görbe tükröt mutató körítés szinte minden kritikust levett a lábáról.
Mintha a Disposable Heroes Of Hiphoprisy találkozna a The Avalanches-szal – ennél találóbbat nehéz írni róluk.
A 2015-ös The Race For Space előtt még belefért többek közt egy fellépés a The Rolling Stones előtt, a lemez pedig csak tematikájában hozott változást, a stílusban nem. A fókusz most a szovjet-amerikai űrversenyen 1957-72 közötti időszakán volt, az első szputnyiktól az Apollo-programig. Az album óriási siker lett, az élőben háromtagúvá bővülő trió pedig fel is vette az egy évvel későbbi londoni turnézáró koncertjét, amely estén egy tizenhárom tagú kórussal, egy vonós és egy fúvós szekcióval együtt lépett színpadra: ebből lett a Live At Brixton. A Public Service Broadcasting-féle különleges koncertélményből pedig a hazai közönség is kapott némi ízelítőt ugyanazon év novemberében, mikor a banda az Editors előtt lépett fel a Barba Negra Clubban.
Idén júliusban pedig megérkezett a folytatás, az Every Valley, amelyhez természetesen turné is dukál – ami szerencsére ismét érinti Budapestet is! A lemez fő tematikája a szénbányászat és annak válsága, főleg a dél-walesi bányavidéken, de a zenekar szándékai szerint nemcsak az adott területen értelmezhető, áttételesen bármily iparág hanyatlásának társadalmi hatásaira is reflektál, és a letűnt évtizedekből felhasznált dokumentumfelvételeknek a „fake news” és aktuális populista politika idején is vannak áthallásai. Külön érdekesség, hogy a banda karrierje során először nem csak instrumentális számok lesznek majd az albumon: többek közt a Maniac Street Preachers frontembere, James Dean Bradfield és a Camera Obscura gitáros-énekesnője, Tracyanne Campbell is közreműködött az egzes dalokban.
A duó tehát ismét bizonyította, hogy újra és újra meg tud újulni, ráadásul élőben ott vannak a legizgalmasabb zenekarok között – szóval nem túlzás azt mondani, hogy a budapesti fellépésük az őszi szezon egyik legfontosabb eseménye lesz.