Nem, még nem jött el az idei Gay pride ideje, bár sokak szerint az Eurovíziós Dalfesztivál nem sokban különbözik a melegek jogaiért szervezett felvonulástól. Az idén Svédországban megrendezett versenyen megint volt minden, mi szem-szájnak ingere, és még nézni is tereh. Hát, ebből csemegézünk most.
Nem hazudtolta meg magát az 58. Eurovíziós Dalfesztivál. A Dánia győzelmével ért véget, és ezúttal is kellően megbotránkoztató, meg polgárpukkasztó akart lenni, úgy, hogy közben véletlenül sem szakított az ilyen eseményeken megszokott mainstreammel. Bár több ország úgy döntött, hogy inkább nem vállalja a milliós összegeket felemésztő részvételt, és a gazdasági válságra hivatkozva még a malmői elődöntőben sem képviselteti magát, Magyarország a fináléba is bejutott, sőt meglepően jó helyezést ért el.
ByeAlex Kedvesem című száma kapott itthon hideget-meleget, de azt nem lehet mondani, hogy ne mozgatta volna meg az embereket. A Compact Disco tavalyi szereplése után ezúttal Márta Alexet, egy vidéki bölcsészt, egy hipszter filozófust küldtünk Svédországba, ahol suttogós-szerelmes dalocskájával igyekezett új színt vinni az európai közhelyparádéba. Persze lehet kritizálni az idétlen sapkája meg a nulldioptriás(?) szemüvege miatt, és lehet gúnyolódni a valóban nem egeket megmozgató hangján, ByeAlex a 10. helyen zárt, ami az ország történetének harmadik legjobb eredménye – és ezért gratulációt érdemel.
Persze nem ő az egyetlen, akit ki kell emelnünk. A szombat estét a megkapó nevű Amandine Bourgeois nyitotta a L’enfer et moi (A pokol és én) című hallgatható számával, igaz, szegény végül csak a 23. helyen végzett a 26-os listán. A finn Krista Siegfrids és a Marry Me egészen addig nem hozott semmi különöset (leszámítva az esküvői miniruhát és a rózsaszín térdpamacsokat, de ezeket már megszoktuk), amíg a záró akkord után Krista szájon nem csókolta szíve hölgyválasztottját. A homoerotika minden esetre úgy tűnik, nem sarkallta szorgos telefonnyomkodásra az európaiakat, mert Krista csak a 24. helyen zárt.
Muszáj szót ejtenünk az It’s My Life-ról és az azt előadó Cezarról is, aki úgy gondolta, ilyen számcímmel nem nagyon lőhet mellé. Igaza is lett, hiszen a lista 13. helyén végzett. A román versenyző olyasvalamivel dobta fel a produkciót, ami korábban sem Dr. Albannak, sem Bon Jovinak nem jutott eszébe: Drakula-ruhát öltött és némi operaízelítőt hintett a színpadra.
A szintén előkelőnek számító hatodik helyre szavazták az Alcohol Is Free című görög kocsma és/vagy lakodalomprodukciót, ami még a németeknek is tetszett, hiszen hat pontot adtak rá. (Zárójeles megjegyzés: egészséges kis, kognitív disszonanciát produkálhatott mindez arrafelé.) Az este sokadik fénypontja volt Bonnie Tyler rehabilitálása is, aki Nagy-Britannia képviseletében lépett a pódiumra, de hiába kérte, hogy higgyünk benne, csak a 19. lett.
És persze nem mehetünk el szó nélkül a 281 ponttal a mezőnyt magasan verő dánok mellett sem, akik az Only Teardrops nevű vérbeli eurovíziós dallal győzték meg Európát. A dalverseny tehát marad Skandináviában, és bár még várnunk kell, hogy eldőljön, ki képviseli majd Magyarországot, az biztos, hogy ott is elkél majd a sapka.