Hét németalföldi tartomány szövetségéből, a spanyol koronától való elszakadás után létrejött a mai Hollandia, a világ első köztársasága. A szabad kereskedelem és a hajózás fellendülésével, valamint a gazdag polgárság megerősödésével a festészetben is új korszak kezdődött. Ebbe a varázslatos világba visz el bennünket Rembrandt, Vermeer és még sok más mester munkáin keresztül a Szépművészeti Múzeum legújabb kiállítása.
A tárlat első szakasza a holland függetlenségi háborút dokumentálja. A körülbelül nyolcvan éves küzdelem után igazi aranykor köszöntött a spanyol uralom alól felszabaduló hét németalföldi tartományra. A békekötést követően kedvelt téma maradt a dicsőséges küzdelem ábrázolása, a spanyol gályák és holland vitorlások tengeri csatája. Ebből jó néhányat megtekinthetünk. Régi, a még alig felfedezett Amerikát és Ázsiát ábrázoló térképek, valamint két hatalmas golyó: egy földgömb és egy éggömb hirdeti a térképészet és a hajózás fejlődését, az Iparművészeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár jóvoltából.
Szintén a háborús időket idézik a függetlenség kivívásában aktív szerepet játszó hősök, többek között Orániai Vilmos, Orániai Móric és Frigyes Vilmos arcképei. Az időszak kétségkívül a portréfestészet virágkora. A születési előjogok helyett a vagyon vált a társadalmi státusz meghatározójává. A hatalom legújabb birtokosai, a gazdag patríciusok számos portrét rendeltek a festőktől, köztük Rembrandt-tól is. Bankárok, kereskedők, hajósok néznek le ránk a vásznakról. Nem csak egyének, hanem csoportok is készíttettek magukról képet, különösen divatos volt a céhek ábrázolása. Az egyik legizgalmasabb tabló az éppen műtétet végző sebészorvosok céhét ábrázolja. Emellett a városok védelmét önkéntes alapon ellátó lövészegyletek is rendeltek csoportképet magukról, Rembrandt híres – ezen a kiállításon sajnos nem látható – Éjjeli őrjárat című műve is erre példa. Mind a céhek, mind a városlakókból verbuválódott fegyveres őrség a polgári öntudat megerősödésére emlékeztet.
Rembrandt (Rembrandt Harmenszoon van Rijn) húsz alkotása is megtekinthető, köztük három önarcképe. Az egyiket húszas éveiben, fényes pályája kezdetén, egy másikat pedig idős korában készítette, a leghíresebb viszont az, amelyik harmincnégy éves korában ábrázolja a művészt. Festészetét a fény és az árnyék drámai alkalmazása, az erőteljes ecsetkezelés, a vastagon felvitt, helyenként festőkéssel vagy ecsetnyéllel megigazított festékrétegek jellemzik. A barokk idejére a valóságbrázolás tekintetében elérték a csúcsot. Az aprólékosan kidolgozott részletek, a szinte tapintható ruharedők, a színpadias beállítások és az érzelmek, arckifejezések tökéletessége Rembrandt művein is megfigyelhető.
A korabeli városi élet megörökítésében jeleskedő Jan Vermeer három alkotása is látható. A katolikus hit allegóriája mellett kettő különös figyelmet érdemel: az Asztronómus és a Geográfus. A legendás Leány gyöngy fülbevalóval című kép alkotója ezen a két festményen a század emblematikus alakjait mintázza meg: a föld és az ég titkait fürkésző tudós embereket, akik a középkori babonák felett diadalmaskodó racionalitást, józan észt szimbolizálják.
A korra jellemző az allegóriák, jelképek használata, amelyek megfejtésére a magyarázó szövegek nélkül a laikus hiába is vállalkozna. Jan Pynas Történelmi allegória című képe is szimbólumokkal átitatott, ahol a szabad Hollandiát egy vőlegény, a továbbra is spanyol uralom alatt álló Belgiumot pedig egy menyasszony jelképezi. Egy családi portrén a gyermeket fehér ruhában ábrázolják, ami utalás arra, hogy halott testvére után született és ugyanarra a névre keresztelték.
Az országba áramló bőségre hívják fel a figyelmet a pompa-csendéletek. A világ különféle, frissen felfedezett tájairól származó egzotikus gyümölcsök, halak, rákok díszes üveg- és aranyedények társaságában hirdetik Hollandia tengereken átívelő hatalmát és gazdagságát. Számos festmény dísze a korban közkedvelt, egy hatalmas déltengeri csiga házából készített Nautilus-kehely, a műtárgyat élőben, egy vitrinben is megcsodálhatjuk. A másfél-két óra alatt „elfogyasztható” kiállítás békés holland szélmalmokat és kikötőket ábrázoló, szelíd tájképekkel zárul.