Március 15-én debütál Rudolf Péter hatrészes történelmi sorozata a Duna TV műsorán. A Fehér Béla regényéből adaptált, kosztümös vígjátékban feltűnik többek közt Lengyel Tamás, Nagy-Kálózy Eszter, Trokán Nóra, Kálloy Molnár Péter, Reviczky Gábor, Haumann Péter és Kőszegi Ákos, de találkozhatunk holt lelkekkel, hősszerelmesekkel és bámulatos maszkokkal is. A Kossuthkifli sajtótájékoztatóján számos érdekességre derült fény.
Bajban a szerelmesek (forrás: kossuthkifli.hu)
Az 1848-49-es forradalom idején játszódó tévésorozat gyakorlatilag egy vadromantikus road movie, amelyben a kis embereken van a hangsúly, nem a nagy, történelmi pillanatokon. 1849. május 6-ára virradó éjjel Vödric Demeter (Haumann Péter), pozsonyi cukrászmester és udvari szállító váratlanul harminc rúd bejglire (ez volt Kossuth kedvenc étele, a kossuthkifli) kap megrendelést Debrecenből. A hazafias érzelmű Swappach őrnagy (Lengyel Tamás), Vödric leányának (Trokán Nóra) kedvese azonban kémjelentést sejt a zsíros firkában. A szerelmesek egy púpos, unatkozó vénlány (Nagy-Kálózy Eszter) és egy titokzatos, hibbant kocsihajtó (Kálloy Molnár Péter) kíséretében postakocsin indulnak el, hogy a hadszíntérré vált országon át elvigyék a bejglit Debrecenbe, és egyúttal végére járjanak a rejtélynek. Hamarosan egy halottaskocsi szegődik a nyomukba, fedélzetén egy megtört és egy bosszúszomjas atyával (Reviczky Gábor). Mire száz veszélyen át a bejgli célhoz ér, már késő.
A rendező (Rudolf Péter) és az író (Fehér Béla), előttük pedig a fincsi kossuthkifli
Fehér Béla 2012-ben megjelent regényében nemcsak hétköznapi emberekkel és az ő egyéni sorsaikkal találkozhatunk. A furcsa nyelvezetű világban megjelenik a misztikum: komoly szerepet kapnak a tündérek, a kísértetek és a rejtélyes gyilkosságok is. A könyv bájos korhűségével egyszerre tiszteleg Jókai művei előtt, miközben a korszak furcsa paródiáját is nyújtja. Az író párszor kilátogatott a két és fél hónapos forgatás helyszínére is, és bár eleinte úgy érezte, az adaptáció nem az ő műve, később egyre jobban ráismert saját vonásaira. “Ha filmrendező lennék, én is így csináltam volna“- nyilatkozta.
Rudolf Péter annak adott hangot, hogy egy adaptációnál igenis fontos a szerző tiszteletben tartása, és ő is eszerint készítette el a forgatókönyvet Hársing Hildával és Kapitány Ivánnal. Azt is hozzátette, hogy a szövegkönyv megírása nem volt nehéz feladat, hiszen a regény szinte olyan, mint egy filmforgatókönyv: vászonra kívánkozik.
Kéri Kitti és az ő csodás kalapja (forrás: MTVA)
A Kossuthkifli rendezője hangsúlyozta: ugyan nagy kihívás volt a forgatás, de mégis hatalmas álma valósult meg a sorozattal, amelyet mintegy 200 helyszínen, 100 színésszel forgatott, 75 napon át. Azt is kiemelte, hogy a kész mű mit sem érne az archaikus díszletek és kosztümök nélkül, valamint a sminkesek fáradságos munkáját is megköszönte (Nagy-Kálózy Eszter maszkját például két és fél órán át rakták fel). Rudolf Péter szerint a hiteles környezet, a korhű kosztümök és a smink segítségével a színész még közelebb kerülhet a karakteréhez, mivel a kiegészítők által gyakorlatilag átalakulhat egy másik személlyé. Egy pajesz, bajusz, szakáll vagy kalap felrakásával az átszellemülés még könnyebb feladat.
A sajtótájékoztatón megjelent színészek a forgatás során átélt élményeikről és az általuk megelevenített karakterekről beszéltek. Reviczky Gábor a forgatás nehézségeit idézte fel, megjegyezve, hogy a kosztümös filmekben a színészekre különösen sok megpróbáltatás vár (szerinte rothadó fogsort hordani nem egy leányálom). Szerepéről szólva kiemelte, hogy egy főrendőrt játszik, aki a fiát üldözi, hogy visszaszerezze a pénzét. Kőszegi Ákos egy 19. századi James Bond-ként jellemezte karakterét, valamint élete legnagyobb élményének nevezte a forgatást, csakúgy mint Lengyel Tamás, aki a szerelmi szálat jeleníti meg a sorozatban. Kálloy Molnár Péter, aki a kocsist játssza, a film kedvéért megtanult fogatot hajtani, ugyanakkor méltatja a regény nyelvezetét is, amelyet színészként nem volt könnyű visszaadnia. Haumann Péter szerepéről elmondta, hogy egy cukrászt alakít, akinek az a legfontosabb, hogy visszaszerezze a lányát. Szerinte a karaktere révén a nézők megismerhetik, mit gondolt a polgárság a szabadságharcról. Scherer Péter, aki egyfajta krónikást jelenít meg a sorozatban, arról szólt, hogy a Kossuthkifli egy legendás korkép az iskolában tanult szereplőkkel, a sorozat azonban megmutatja, hogy mindez milyen hatással volt a kisemberekre.
A lelkes készítők
A sorozat zenéjét Hrutka Róbert jegyzi, aki több mint két és fél órás szimfonikus zenét vett fel, és kiemelte, hogy komoly szerepet kapnak a hangi aláfestésben a népdalok is.
Szabó László Zsolt (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója) a költségvetésről beszélt, ami ugyan hatalmas összeget ölel fel, de a hat, egyenként 53 perces epizód minősége filmes szintet üt meg, és összesen 90 percnyi, digitálisan létrehozott vizuális trükköt is tartalmaz. Sejtelmesen azt is megjegyezte, hogy a Kossuthkifli lehet az új Kőszívű ember fiai vagy a A Tenkes kapitánya, tehát a készítők bíznak a sikerben, és abban, hogy még sokszor műsorra tűzik ezt a különleges úti kalandokkal kevert, történelmi vígjátékot. A beharangozó jeleneteket elnézve kétség sem férhet hozzá, hogy tényleg egy látványos, kiváló színészekkel megfűszerezett, ízig-vérig magyar tévésorozattal van dolgunk, már csak az a kérdés, valóban beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Március 15-én este 20:59-kor vetíti a Duna TV a vadromantikus road movie első fejezetét, akkor kiderül minden.
További információkat a Kossuthkifli hivatalos honlapján és facebook oldalán találsz!
A sajtótájékoztatón készült képeket Börcsök Zsófia készítette.