Amikor eddigi létezésed során csak édesanyád és egyetlen szoba létezett, akkor csupán a gondolat is rémisztő, hogy a világ milyen nagy és végtelen lehet. A négy Oscar-díjra jelölt A szoba Emma Donoghue bestsellerének adaptációja az öt éves Jack és anyja, Joy életét mutatja be.
Négy fal, egyetlen tetőablak és az édesanyja, amit Jack egészen eddig ismert. A napi rutin azzal indul, hogy üdvözli a széket, az asztalt és azt a kevés berendezési tárgyat, ami az otthonukként szolgáló fészerben található. A fiú úgy tudja, hogy az egész világ csupán eme 4 fal közötti tér, amelyen édesanyjával osztozik. A zajos képű tévé egy csoda doboz, ami egy varázslatos világba enged betekintést, ahol olyan különleges lények élnek, mint a bálna, a krokodil és sok-sok ember. Őrült Nick az egyetlen kapcsolatuk a külvilággal, akiről Jack csak annyit tud, hogy ő hozza az ételt, és amikor esténként megjelenik, akkor neki a szekrényben kell maradnia.
Képek forrása: Vertigo Média
Míg nem az ötödik születésnapja után minden megváltozik. Édesanyja, akiben feltételek nélkül megbízott azt mondja neki, hogy a falon túl ott az egész világ, és amit a tévében lát az a valóság. A szoba elhagyásához pedig egy szökési tervet kell kieszelniük. Ezzel megkezdődik Jack félelmetes kalandja, hogy megismerje a világot.
A fogság végével azonban hogyan kezdhetnek új életet? Bár Joy ismeri a világot, mégis hogyan folytathatná ott az életét, ahol 7 éve abbamaradt? Jack számára pedig minden és mindenki idegen, a szoba volt az egyetlen biztos és ismerős pont az életében. A nézőt a film egyre jobban megérinti. Azon az igazi szívfacsaró módon, amikor a lányok szeméből lassú könnycseppek hömpölyögnek alá, amint egyre jobban megismerjük Jack és Joy fogolyként élt életét, majd pedig amint ismét próbálnak magukhoz térni az ismeretlen világban.
Maga a film témája is számtalan kérdést vet fel bennünk. Egyrészt az elrablással, és a hét évig tartó fogsággal kapcsolatban, másrészt pedig Jack és Joy világát illetően is, anya-fiú kapcsolatáról, aztán a visszailleszkedésről. Hogyan képes valaki ennyi ideig feltűnés nélkül a fészerben tartani valakit? Miért nem próbáltak megszökni korábban? Majd pedig mi mindenre képes rávenni az anya gyermekét, hogy megszökhessenek? Hogyan élhetnek újra teljes életet a történtek után? Milyennek látja őket a környezetük, a család, a barátok? És persze hogyan dolgozzák fel a traumát? Számtalan megválaszolhatatlan kérdés, amelyekre mind rávilágít a film, és mire a végére érünk rájövünk, hogy Joy és Jack számára tényleg a szoba maga a világ, hiszen bár kiszabadulnak az itt eltöltött idő örökre megpecsételi életüket.
Emma Donoghue nem csak egy bestsellert írt, hanem neki köszönhetjük a forgatókönyvet is, amely szintén egy fenomenális alkotás lett. A székhez kötöz minket a film, és nem enged el. Együtt küzdünk, szenvedünk és fedezzük fel a világot a szereplőkkel. Úgy gondolom teljesen jogosan nyerhetné el tehát a legjobb forgatókönyvnek járó szobrocskát. Brie Larson alakítása, mint anyuka is átütő, akit legjobb színésznő díjra is jelöltek. Szurkolunk, hogy minél több Oscarral gazdagodjon a stáb!